Több mint 2900 sírhelyet tártak fel régészek Szicília délkeleti partjainál, Kamarína ókori romváros temetőjében. A Passo Marinaro nekropoliszban a Kr. e. 5-3. században temetkeztek, a sírok több mint felében talált kerámiák és érmék mennyisége és minősége viszonylagos jólétről árulkodott.
Kamarína hányattatott története
Kamarínának kalandos története van: Szürakuszai lakosai építették Kr. e. 599-ben, az ő házaikat azonban még Kr. e. 552-ben elpusztították. A jélaiak alapították újra Kr. e. 461-ben, majd Kr. e. 405-ben a karthágóiak tették a földdel egyenlővé. Timoléon Kr. e. 339-ben alapította újra. I.e. 258-ban a rómaiak foglalták el. A város a Nyugat-római Birodalom bukása után tovább létezett. 827-ben a Szicíliába érkező arabok pusztították el véglegesen. Az egykori településből csupán néhány városfal, Pallasz Athéné templomának romjai valamint az úgynevezett Oltáros-ház maradt fenn – utóbbi nevét a benne talált házioltárról kapta.Az összesen 2905 sírhely közül kettő keltette fel igazán a feltárást végző Pittsburghi Egyetem kutatóinak érdeklődését:
mindegyikben súlyokat helyeztek a holttestekre, valószínűleg azért, hogy megakadályozzák feléledésüket.
A 653-as számú sírban például nagy és nehéz amforadarabokat helyeztek az egyébként súlyosan alultáplált és beteg ember holttestének a fejére és lábára.
„Ezeket valószínűleg abból a célból tették az elföldelt tetmre, hogy megakadályozzák a halott feléledését” – írja Carrie Sulosky Weaver archeológus a Popular Archaeology Magazine-ban megjelent cikkében.
A 693-as sírhely egy 8-13 éves kisgyerek földi maradványait rejti, amelyet öt nagy szikladarabbal fedtek le, valószínűleg ugyanabból a célból, mint a 653-as holttestet.
Arra használták a köveket, hogy a sírban tartsák a halottat
– jegyezte meg Weaver.
A kutató és kollégái úgy gondolják, hogy az ókori kamarínaiak attól féltek, a halottak visszatérhetnek a sírból, ezért helyeztek nehezéket a testükre.
„A speciális bánásmód arra enged következtetni, hogy Szicíliában ekkoriban nekrofób hitvilág és szokások uralkodtak” – írja Weaver. – „Reméljük, hogy a feltárásra váró hasonló sírhelyekből majd többet tudunk meg az ókori görög világ halottfélő aspektusairól.”