A minden élő sejtben megtalálható riboszómák tömör, összetett szerkezetek, amelyek az aminosavak folytonos fehérjelánccá kapcsolódását katalizálják az adott hírvivő (messenger) RNS (mRNS) molekulák által meghatározott sorrendben.
Alapvetően ezeknek a sejtszervecskéknek a feladata az élőlényekben található DNS dekódolása.
A kutatóknak most sikerült egy olyan molekuláris eszközt
(úgynevezett Ribo-T-t)
létrehozniuk, amely nem csupán fehérjeláncokat képes szintetizálni a kémcsőben a valódi riboszómákhoz hasonlóan, hanem elegendő fehérjét képes előállítani olyan bakteriális sejtek életben tartásához, amelyeket megfosztottak a természetes riboszómáiktól.
Az Illinoisi Egyetem és az Északnyugati Egyetem kutatói azt mondják, hogy a Ribo-T nemcsak a saját riboszómáink működésének jobb megértését segíti elő,
de hatékonyabb gyógyszerek és következő generációs bioanyagok kifejlesztéséhez is hozzájárulhat,
mivel ezekkel a kis szervecskékkel megtermeltethetjük a számunkra szükséges proteineket.
Noha a mesterségesen előállított riboszómák hatékonysága messze felülmúlta a várakozásokat, távolról sem tökéletesek. A csoport elmondta a Nature-nek, hogy bár életben maradnak a saját riboszómáktól megfosztott bakteriális sejtek azokkal a fehérjékkel, amelyeket a Ribo-T-sereg termel bennük, de fele olyan gyorsan nőne, mint a normális sejtek.
„Az általunk előállított riboszóma jó, de nem olyan jó, mint a normális riboszóma” – mondta Alexander Mankin, a csoport egyik tagja.
A természetnek azonban több milliárd év állt rendelkezésre a tökéletesítésre, a mi riboszómánk pedig még csak egyéves.”