Kevés látványosabb kép készült a Nap felszínéről, mint a NASA által ma közzétett új fotó. A felvételt a NASA Nukleáris Spektroszkópiai Teleszkóp Rendszerének (Nuclear Spectroscopic Telescope Array – NuSTAR) képével is kiegészítették.
A NuSTAR által megfigyelt nagyenergiájú röntgensugárzás kék színű a képen. A zöld szín az alacsony energiájú röntgensugárzást jelöli, amelyet a Hinode (a napkelte japánul) űrszonda röntgentávcsöve örökített meg. A sárga és zöld színek a NASA Napdinamikai Obszervatóriuma (Solar Dynamics Observatory) által észlelt ultraibolya fényt reprezentálja.
A képet ma mutatta be dr. Iain Hannah, a Glasgow-i Egyetem kutatója a walesi Llandudnóban tartott Nemzeti Csillagászati Találkozón.
A NuSTAR ideje nagy részét rendszerint a fekete lyukak, a szupernóvák és az űr más nagy energiájú objektumainak tanulmányozására fordítja.
De képes közelebbi égitestek, így a napunk vizsgálatára is.
Ezen a felvételen kevés aktív területet láthatunk a Napon”
– mondta Hannah. „Napunk aktivitási ciklusa éppen lecsendesedőben van, de a minimum eléréséig még mindig hátravan pár esztendő.”
A Napon megfigyelhető aktív területek tele vannak flerekkel, amelyek óriási kitörések a Nap felszínén. Ezek töltött részecskéket és nagyenergiájú sugárzást dobnak ki. Akkor fordulnak elő, amikor a mágneses mező vonalai összekuszálódnak és szétszakadnak, majd ez után újra összekapcsolódnak.
Rendkívüli érzékenysége miatt a NuSTAR teleszkóppal nem lehet látni a nagyobb flereket (ezek túl erős jelet adnak, amit kiszűrnek).
Képes azonban mérni a kisebb mikroflerek energiáját, amelyek a nagyobb flerek energiájának egymilliomod részét bocsátják ki.
A NuSTAR valószínűleg képes lesz közvetlenül detektálni a feltételezett (de eddig még nem észlelt) nanoflereket is, amelyek energiája csupán egymilliárdod része a flerekének. A nanoflereket – amelyek segíthetnek megmagyarázni, miért annyival forróbb a Nap atmoszférája vagy koronája a várhatónál – kis méretük miatt nagyon nehéz lesz megpillantani.
A nanoflerek azonban valószínűleg kibocsátanak nagyenergiájú röntgensugarakat, amelyek észleléséhez elég érzékeny a NuSTAR.
A csillagászok úgy vélik, hogy ezek a parányi flerek – nagyobb testvéreikhez hasonlóan – képesek iszonyú sebesen száguldó elektronok kibocsátására.
Miközben az elektronok szétsüvítenek, nagyenergiájú röntgensugarakat bocsátanak ki.
„Ezeknek az eseményeknek az észleléséhez azonban még szükség van arra, hogy a Nap még jobban lenyugodjon a következő néhány év folyamán” – magyarázta Hannah.