Ezért kacsa az öt másodperces szabály

Már egy másodperc után is másznak a baktériumok az ételre - így az öt másodperces szabály megdőlt

Mindenki hallott már a híres szabályról: ha a nagy műgonddal elkészített szendvics leesik a földre, de öt másodperc alatt felvesszük, akkor még ehető, de azon túl már nem. Rossz hírünk van: már az első másodperctől másznak rá a bacilusok.

Sajnos jobb, ha a földre esett ételt már egyáltalán nem esszük meg – ez persze nagyban függ attól, hogy hova ejtettük (a frissen mosott padló mondjuk kevésbé veszélyes, mint a járda köve), mégis

egy átlagos felületen a bacilusok már az első másodperctől megtapadhatnak az elfogyasztandó szendvicsen.

Inkább kenjünk meg egy újabb kenyeret

Fájdalmas tud lenni, ha a nagy műgonddal elkészített étel a földön landol, de egy így elkapott, emésztési rendszert megtámadó betegség sokkal kellemetlenebb, mint megkenni egy újabb kenyeret. A Business Insider videója lerombolja az öt másodperces szabály mítoszát, és elmagyarázza, miért veszélyes még az a néhány bacilus is, ami ennyi idő alatt a kenyérhéjra mászik.

Kolóniákat képeznek az ételen

Azzal mindenki tisztában van, hogy általában még a tisztának hitt felületek is hemzsegnek a baktériumoktól. Az azonban, hogy ebből mennyi kerül a leejtett ételünkre, elég sok mindentől függ.

Biofilm a Yellowstone Nemzeti Parkban. A képen látható leghosszabb baktériumszőnyeg-darab mintegy fél méteres Forrás: Wikimedia Commons

Baktériuma válogatja, hogy mennyire tapad hozzá egy adott felülethez

– néhányuk például úgynevezett biofilmet vagy biohártyát termel, amely segít, hogy a baktérium nagyobb kolóniákat alkothasson.

A biofilm létrejötte növeli az esélyét annak, hogy az ominózus szendvicsre több baktérium tapadhasson.

A biohártya

A biofilm mikroorganizmusok egy felületen összetapadt, egybefüggő bevonatot képező sejtjeiből áll. A sejtek gyakran az általuk termelt nyálkának is nevezett extracelluláris polimer anyagokba ágyazódva helyezkednek el. Az ebben élő mikrobák fiziológiailag különböznek ugyanazon faj sejtenként szabadon úszó állapotától. A biohártya vastagsága néhány millimétertől akár fél méterig is terjedhet. Természetes körülmények között, mint például a földben és a növények felületén a baktériumok többsége bevonatot alkotva található meg.

A nedves ételeknél nagyobb a baj

A szendvicsre kerülő baktériumok száma attól is függ, hogy nedves vagy száraz ételről van-e szó:

egyértelmű, hogy egy nedves felület, mint például egy felvágott, több bacit vesz magához, mint egy szelet kenyér.

Már egy másodperc után is másznak a baktériumok az ételre - így az öt másodperces szabály megdőlt Forrás: Flickr / Sean Hoyer

A birminghami Aston Egyetem kutatói megvizsgálták, milyen gyorsan tapadnak a baktériumok a száraz és nedves ételekhez – a kenyér, száraz sütik és társaik nagyjából ugyanazt a mennyiséget vették magukhoz 3 és 30 másodperc alatt,

míg a nedves ételek, mint a tészta vagy a gumimacik, az idő múlásával egyre több baktériumot vonzottak.

A lilás Salmonella typhimurium megtámadja az emberi sejteket Forrás: Rocky Mountain Laboratories

Nem mindegy, mi mászik az ételre

Ez nem azt jelenti, hogy három másodperces szabályra kell lecsökkentenünk az ötöt: a legtöbb baktérium már egy másodperc után is képes megtapadni az étel felületén.

Az olyan mikroorganizmusoknál, mint a kólibacilus vagy a szalmonella, viszonylag sok baktérium kell ahhoz, hogy problémát okozzon az emberi szervezet számára – a Shigella baktériumnemzetség tagjaiból azonban már akár tíz baktérium is fertőző lehet, és hányással, hasmenéssel járó betegséget okozhat.

Így fest az agresszív Shigella a mikroszkóp alatt Forrás: Wikimedia Commons

Egyszerűbb, ha nem esszük meg

Mondhatjuk, a szerencsén múlik, hogy az öt másodperc alatt hány és milyen baktérium mászik a szendvicsünkre – ha nem vagyunk túl pechesek, csak néhány kólibacilus jut a szervezetünkbe,

de ha nem járunk szerencsével, Shigella-fertőzést kaphatunk.

A legbiztosabbnak mégis az tűnik, ha elengedjük az öt másodperces szabályt, és megpróbáljuk nem leejteni a gondosan elkészített vacsorát.