Küzdünk a szalakóták megmentéséért

A szalakóta elsősorban rovarokkal táplálkozik. Zsákmányát lesből, rárepüléssel fogja el

Első alkalommal láttak el műholdas jeladóval szalakótákat Magyarországon. Egyelőre egy tucat madár kapott nyomkövetőt, de a tervek szerint összesen száz madarat szerelnek majd fel a készülékkel.

A szalakóták (Coracias garrulus) száma egész Európában jelentősen lecsökkent, a faj több nyugat-európai országban kipusztult. A Kárpát-medencei állomány egyelőre stabil, így védelme, megőrzése kifejezetten fontos a faj európai uniós jövője miatt.

A szalakóta elsősorban rovarokkal táplálkozik. Zsákmányát lesből, rárepüléssel fogja el Forrás: Flickr / Francesco Veronesi

Tizenhárom madarat figyelünk meg

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei A szalakóta védelme a Kárpát-medencében című LIFE+ projekt keretében tizenhárom madarat láttak el jeladóval az elmúlt két hétben, de a tervek szerint a nyomkövetővel felszerelt madarak száma eléri majd a százat.

Mi is nyomon követhetjük

A miniatűr jeladókkal a faj költőhely-használati és hosszú távú, Afrika Szaharától délre húzódó területeire irányuló vonulási szokásairól kaphatunk pontos adatokat. A madarak mozgását a lakosság is nyomon követheti az interneten.

A szalakóták kevés időt töltenek Európában, az év nagy részében Afrikában időznek Forrás: Wikimedia Commons

Rejtély, merre vonulnak

A Kárpát-medence szalakóta-állományának vonulási útvonalai és telelőterületei szinte egyáltalán nem ismeretesek.

A hagyományos madárgyűrűzés segítségével az elmúlt több mint száz évben alig néhány visszafogási adatot sikerült csak gyűjteni, így a madarakat a vonulás és a telelés idején fenyegető veszélyforrásokról sincs elegendő információ.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület célja a szalakótaszám fogyatkozásának megállítása és a fészkelőpárok számának, valamint elterjedési területének növelése Forrás: Wikimedia Commons

Csak néhány hónapot vannak itthon

A szalakóták évente mindössze négy hónapot töltenek Európában, idejük nagyobb részét a tavaszi és őszi vonulás és az afrikai telelés teszi ki. A hosszú, évente oda-vissza akár tizenötezer kilométeres út alatt sok nehézséget kell leküzdeniük,

az illegális vadászat, a pihenő- és telelőhelyek leromlása, a táplálékhiány, a klímaváltozás rengeteg madár pusztulását okozza.

Segíthetjük a veszélyek csökkentését

A vonulási útvonalak pontosabb ismerete segítheti a veszélyek csökkentését, hiszen a már ismert pihenő- és telelőhelyek védelme könnyebben biztosítható a BirdLife nemzetközi madárvédő szervezet helyi partnerei és a kormányok közreműködésével. A BirdLife partnerszervezete hazánkban az MME.

Napenergiával működő jeladók

A madarak egészségének védelme miatt a napenergiával működő jeladók nem lehetnek nehezebbek a testsúly 3-5 százalékánál.

A szalakóta legfontosabb táplálékállatai a nagytestű, kemény páncélú bogarak - májusi és csapó cserebogár, gabonaszipolyok, de jelentős számban fog különböző egyenesszárnyúakat, főleg sáskákat is Forrás: Wikimedia Commons

A szalakóták testsúlya átlagosan 130-180 gramm között mozog, a vonuláskutatásban használt Argos rendszerű PTT-jeladó mindössze 4,5 grammot, az élőhely-preferencia vizsgálata során használt GPS-műszer 5,5 grammot nyom, így egyik készülék sem zavarja a madarakat mindennapi életükben.