Az oszlóban lévő tetem – amelyet már félig-meddig elfogyasztottak a tenger dögevői – nagyjából kétszer akkora, mint egy ember. Mégsem ez a tulajdonsága a leginkább figyelemreméltó, hanem az, hogy
a delfincsőrszerű struktúrával rendelkező kreatúra olyan, mintha bundát viselne,
ez pedig nem igazán jellemző egyetlen ma élő tengeri cetfajra sem – írta az IFL Science weboldala.
Eltévedt édesvízi delfin?
A Siberian Times cikke szerint a hosszú test és a megnyúlt orr alapján egyesek úgy spekulálnak, hogy egy gangeszi folyamdelfin (Platanista gangetica) keveredett valahogyan a sziget partjai közelébe. Ezt azonban sokan képtelenségnek tarják, lévén
nem túl életszerű, hogy egy édesvízi delfin Indiából eljutna egészen Oroszországig, és trópusi fajként túlélné a hideg vizes tengeri környezet viszontagságait.
Ráadásul a gangeszi folyamdelfin közel sem akkora, mint a most felfedezett állat, és szőr sem borítja, ahogy a többi delfinfélét sem. Az újszülött bálnák és delfinek testét ugyan fedi némi szőrréteg, ez azonban az állat felcseperedésével eltűnik. Mindezek ellenére többen ragaszkodnak a „folyamdelfin elmélethez”.
Ha csak a fejet nézzük, akkor egyértelmű, hogy ez egy nagyobb delfin”
– mondta a lapnak Nyikolaj Kim, a Szahalin Halászati és Oceanográfiai Tudományos Kutatóintézet munkatársa. „A bőr tulajdonságai alapján ez egy ritka faj lehet” – tette hozzá a kutató.
„Kétlem, hogy a mi vizeinkben élne. Az a gyanúm, hogy az állatot a meleg tengeráramlat hozta ide. Gyakran találkozunk ugyanis idevetődött trópusi és szubtrópusi fajokkal, amelyek végül itt ragadnak és elpusztulnak” – mondta Kim.
Kiolvadt ősállat?
David Smithnek, az Essexi Egyetem tengerkutatójának is megvan a véleménye a rejtélyes maradványról, ezt a Daily Mail weboldalával osztotta meg. Szerinte nem szőrről van szó, hanem valamilyenfajta fonalas alga borítja az állat testét.
Smith másik elmélete kicsit elszálltabbnak hangzik. Eszerint a tetem egy ősi lényé, amelyet mostanáig a permafroszt őrzött meg. A klímaváltozás miatt emelkedő hőmérséklet aztán megolvaszthatta a „jeges börtönt”, így az elpusztult kreatúra az óceánba került.
Csőröscetféle lehet a kulcs?
A találgatások sorát Alex Rogers, az Oxfordi Egyetem biológusa gyarapítja. Sokan az angol tudós magyarázatát tartják a legvalószínűbbnek.
A szakértő úgy véli, hogy az állat egy Baird-féle csőröscet (Berardius bairdii).
Rogers ugyanis több fotót látott már olyan elpusztult példányokról, amelyek hasonlóan „bundásak”, azaz a most talált maradványra emlékeztetnek. A testen látható szőr azonban korántsem az, aminek látszik, a professzor szerint valójában erősen bomló szövetről van szó. Feltevéseit véleménye szerint a koponya formája is erősítheti.
Geográfiai szempontból sem elképzelhetetlen Rogers állítása. A mélytengeri életmódot folytató Baird-féle csőröscetek előfordulnak a Csendes-óceán északi részén, távol Kamcsatka és a Pribilof-szigetek partjaitól.
A kutatónak arról is van elmélete, hogyan pusztulhatott el az állat - a csőrösceteket könnyen összezavarhatják a katonai szonárok, ez akár összefüggésbe is hozható az emlős elhullásával. Rogers hozzátette, hogy a spekulációk ellenére lehetetlen pontosan megmondani, mi okozta a lény vesztét.
A Siberian Times július 2-án közölt cikke szerint a tetemet egy vihar visszavetette a tengerbe, így az állat maradványait nem fogják tudni részletesebben megvizsgálni.