A vulkánkitörések lassítják a globális felmelegedést

Indonéziában mindig akad egy kitörő vulkán. Ezúttal a távolról festői Mount Sinabung miatt kellett kitelepíteni 3000 ember annak közvetlen környezetéből Észak-Szumátrán

Noha az üvegházhatású gázok koncentrációja folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedben, az átlagos felszíni hőmérséklet nem követte ezt a mintát. Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy ez a vulkánkitörésekkel magyarázható. Kiderült, hogy a levegőben lebegő vulkáni eredetű részecskék sokkal több napsugárzást vernek vissza, mint korábban gondolták.

A sztratoszféra legalsó – azaz a légkör 10-16 kilométer magasan lévő – részéről eddig meglehetősen kevés információ állt rendelkezésre. Most azonban a nemzetközi IAGOS-CARIBIC klímaprogram, a CALIPSO lézerradar (lidar) megfigyeléseivel együtt új, lényeges ismeretekkel bővítette tudásunkat.

A Nature Communications folyóiratban megjelent új tanulmány szerint

a vulkánkitörések hűtő hatását jelentős mértékben alábecsülték a klímamodellekben.

A svédországi Lundi Egyetem által vezetett kutatásokban három német atmoszférakutató intézet is részt vett.

A Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán kitörése 1991 júniusában Forrás: Origo

Jelentős vulkánkitörések

A kutatások megállapították, hogy 1999 és 2002 között az északi féltekén csekély befolyást gyakoroltak a vulkánkitörések a sztratoszférára. 2005 és 2015 között azonban jelentősen megnövekedett a levegőben lebegő vulkáni részecskék (vulkáni aeroszol) mennyisége.

Ez elsősorban három vulkánkitörésre vezethető vissza.

2008 augusztusában kitört a Kasatochi (USA), 2009 júniusában a Szaricsev (Oroszország) és 2011 júniusában a Nabro (Eritrea). E vulkánkitörések egyenként több mint egy megatonna kén-dioxidot löktek az atmoszférába.

„Jószerivel minden vulkánkitörés, amely eljut a sztratoszféráig több részecskét hoz létre ott, mivel a feljutott kén-dioxd szulfátrészecskékké alakul” – mondta Markus Hermann, aki a CARIBIC részecskemérését végezte.

Indonéziában mindig akad egy kitörő vulkán Forrás: AFP/Sutanta Aditya

Régebbi lehűlések

Több tényezőtől függ az, hogy egy vulkánkitörés hatást gyakorol-e a globális éghajlatra vagy sem.

Szerepet játszik benne a kilövellt vulkáni kén-dioxid mennyisége éppúgy, mint a kitörés magassága.

De a kitörés helyszínének szélességi foka is jelentős. Mivel az északi félteke sztratoszférájának légáramlása meglehetősen elkülönül a déliétől, ezért csak az Egyenlítőhöz közeli vulkánkitörések tudják hatékonyan eljuttatni a kilövellt anyagot mindkét féltekére.

Ilyen volt például a Tambora kitörése az indonéz Sumbawa szigeten 200 évvel ezelőtt. Ez a kitörés olyan erős globális lehűléshez vezetett, hogy 1816-ot a

„nyár nélküli évnek”

nevezték. Az indonéziai Krakatau 1883-as és a fülöp-szigeteki Pinatubo 1991-es kitörése is észrevehető lehűlést okozott.

Az IAGOS-CARIBIC klímaprogram egyik levegőminta-vételező műszere egy Arbus repülőgépen Forrás: Deutsche Lufthansa AG

Nem vették figyelembe a sztratoszféra szerepét

A jelen tanulmány rámutat arra, hogy „a vulkánkitörések hűtő hatását jelentősen alábecsülték a múltban, mivel a sztratoszféra legalsó rétegét jórészt figyelmen kívül hagyták.

Érdekes módon eredményeink azt mutatják, hogy a hatás az évszaktól is függ.

Az általunk vizsgált kitöréseknek késő nyáron volt a legnagyobb hatásuk, amikor még mindig erős a beérkező napsugárzás” – mondta Sandra M. Andersson.

Csak átmeneti a hűtő hatás

Mivel azonban a gyakoribb vulkánkitörések és az utánuk következő hűtő hatás csak ideiglenes, ezért

a Föld hőmérsékletének növekedése újra fel fog gyorsulni.

Ennek oka, hogy változatlanul növekszik az üvegházhatású gázok koncentrációja, figyelmeztetnek a kutatók.