Hatalmas azték koponyafalat tártak fel Mexikóvárosban

Egy korábban Templo Mayorban feltárt koponyafal, most egy mexikóvárosi múzeumban felállítva

Az azték birodalom virágkorából származó koponyafalat fedeztek fel a régészek Mexikóváros szívében.

A koponyafalat - az aztékok ma is élő nyelvén tzompantlit - a rivális királyságokból származó, feláldozott harcosok kifehérített koponyáinak bemutatására használták.

Egy korábban Templo Mayorban feltárt koponyafal, most egy mexikóvárosi múzeumban felállítva Forrás: Flickr / Stregoika

A katedrális mögött bukkantak rá

Raul Barrera vezető régész szerint a Mexikóváros gyarmati időkben épült katedrálisa mögött eddig csupán részben feltárt koponyafal valószínűleg az 1485 és 1502 közötti időszakból származik, és nagyjából 34 méter hosszú, illetve 12 méter széles lehetett.

A kutatók feltételezik, hogy a több száz harcost az egykor a közelben álló templomok áldozópapjai ölték meg.

A faoszlopokon elhelyezett koponyákat megfélemlítésre használták.

Az aztékok ellenségeitől származhatnak

"A tzompantlinak nagyon sajátos szimbolikája van" - mondta a szakember.

Mint hozzátette: "a további vizsgálatok várhatóan azt mutatják, hogy ezeknek a koponyáknak a nagy része az aztékok ellenségeitől származik, akiket elfogtak, feláldoztak és lefejeztek, hogy aztán kiállíthassák a koponyájukat". A harcias és mélyen vallásos aztékok virágzó birodalmat hoztak létre, amely

fénykorában a Mexikói-öböltől egészen a Csendes-óceánig terjedt

az 1519-1521-es spanyol hódítást megelőzően.