A tudósok szerint az 51 Eridani b névre keresztelt planéta különlegessége, hogy egy olyan fiatal bolygórendszer tagja, amely sokban emlékeztet a mi Naprendszerünkre, így a felfedezéssel jobban megismerhetjük annak keletkezését és fejlődését.
Az újonnan talált planétára egy viszonylag új eszköz, a Gemini Planet Imager (GPI) bukkant rá. Az infravörös tartományban dolgozó, szimpla kameraként funkcionáló műszert - amelynek nagysága egy kisebb autóéval vetekszik – a chilei Gemini Obszervatórium műszerére szerelték fel, és elsősorban fiatal, halovány fényű bolygók megtalálására tervezték.
Különlegessége, hogy ellentétben például a Kepler űrtávcsővel,
nem a világűrből, hanem a földről lehet vele kutatni a Naprendszerünkön kívül eső bolygókat
(exobolygókat). További előnye, hogy olyan planétákat is meg lehet találni vele, amit a Kepler tranzitmódszerével nem. Amint egy bolygó elhalad a csillaga előtt, a takarás miatt fényességcsökkenést lehet megfigyelni, utóbbi metódus ezt detektálja.
Ezzel szemben a GPI közvetlenül a bolygó fényét érzékeli.
Ez az első alkalom, hogy új bolygót fedeztek fel a műszerrel.
Az 51 Eridani b „mindössze” 20 millió esztendős, ami a 4,5 milliárd éves Jupiterhez képest meglehetősen fiatalnak számít, tömege pedig kétszer akkora, mint a Naprendszer legnagyobb gázóriásáé. Légkörének metántartalma igen jelentős, tulajdonképpen ez az első eset, hogy ilyen sok metánt figyeltek meg egy exobolygó atmoszférájában.
Az említett szénhidrogén egykor ekkora mennyiségben lehetett jelen a fiatal Jupiter légkörében is.
Ami a gázbolygón uralkodó hőmérsékletet illeti, csupán 400 Celsius fok. Ez a többi, naprendszeren kívül talált gázbolygóéhoz képest (amelyeken általában 650 Celsius fok körüli a hőmérséklet) hűvösnek számít.
Körülbelül 1950 millió kilométerre kering a központi csillagától, ez nagyjából a Szaturnusz és az Uránusz Naptól számított távolsága között van. Ez azt is jelenti, hogy a csillagot 15 év alatt kerüli meg. Alternatív technikákkal így igen időigényes lenne a felfedezése (ha egyáltalán lehetséges), a kutatók szerint azonban ez a folyamat jelentősen lerövidíthető a közvetlen képalkotás módszerével.
Az eredményeket a Science tudományos folyóiratban publikálták.