Bepillantás a csillagköd szívébe

A Lagúna-köd a vadonatúj felvételen

Lélegzetelállító képet készített a Lagúna-ködről a NASA és az Európai Űrügynökség leghíresebb űrtávcsöve, a Hubble.

Az univerzum legnagyobb látványosságainak kétség kívül a csillagködök (nebulák) számítanak, amik porból, gázból és plazmából álló csillagközi felhők.

A Hubble űrteleszkóp legújabb felvétele az egyik legismertebb nebula, a Lagúna-köd szívébe enged lélegzetelállító bepillantást.

A régiót a forró csillagokból áradó vad szelek, a tölcsérszerűen kavargó gázok és az energikus csillagképződések jellemzik. Ezek az intenzív folyamatok gázok és koromsötét porfelhők bonyolult szerkezetű ködébe ágyazódnak.

A név

A csillagködöket általában valamilyen kulcsjellemzőjük alapján keresztelik el. Egészen szép példák erre a Gyűrű-, a Lófej- és a Pillangó-köd nevei. Az új felvétel a Lagúna-köd (más néven Messier 8) centrumát mutatja. Ez a nebula a Nyilas csillagképben található.

A képen szereplő csillagköd elnevezésének oka első látásra nehezen érthető meg, de ez elsősorban annak köszönhető, hogy nem látjuk a képződményt teljes egészében. Ha azonban szemügyre vesszük a teljes képet, jól kivehetjük azt a lagúna alakú porsávot, amely az izzó gázt keresztülszeli.

A Lagúna-köd teljes pompájában (korábbi felvétel) Forrás: ESO/VPHAS+ team

Különleges felvétel

Egy másik jelentős különbség a korábbi képekhez képest, hogy a NASA űreszközének felvétele az

infravörös és az optikai fényt egyesíti.

Ennek köszönhetően olyan részletek és bonyolultabb struktúrák tárulnak fel a mindent elfedő por- és gázfoltok alól, amelyeket korábban nem láthattunk.

A Lagúna-köd a vadonatúj felvételen Forrás: NASA, ESA, J. TRAUGER (JET PROPULSON LABORATORY)

A sötét felhők centrumában felragyogó csillag a Herschel 36. A fényes égitest akár egy művész, formázza a környező gázfelhő alakját. Mindezek mellett a csillag az ionizáló sugárzás fő forrása a Lagúna-köd e régiójában. Ionizáló sugárzásnak nevezzük az olyan sugárzást, amelynek elegendő energiája van a vele kölcsönhatásba lépő atomok és molekulák ionizációjához. Az ionizáció során egy atomból (vagy molekulából) teljesen eltávolítódik egy vagy több elektron.

Forgószelek a világűrben

A Lagúna-köd középső részén a gáz és a por két fő struktúrája figyelhető meg, amelyet

leheletfinom „forgószelek”

kapcsolnak össze. Mindez a kép középső harmadában látható.

Az űrbéli forgószelek hasonlítanak földi névrokonaikhoz – alakjuk a felhők forró felszíne és hideg belseje közötti hőmérsékletkülönbségek miatt formálódik tölcsérszerűvé. Emellett a nebulában folyamatosan születnek az új csillagok, az ezekből érkező nagy energiájú szelek járulhatnak hozzá az „űrbéli tornádók” keletkezéséhez.