Induláskor két asztronauta egy-egy 45 kilogrammos űrruhát öltött magára, a 14 fős kutatócsoport két héten át végzi a gleccseren a modellkísérleteket.
"Mintegy hárommilliárd évvel ezelőtt víz lehetett a Mars felszínén. Mára ebből sziklagleccserek maradtak, vagyis köves, homokos felszín, alatta jég.
Ezek a szikla- vagy blokkgleccserek nagyon hasonlítanak a kaunertalira,
ezért alkalmas ez a vidék a marsi körülmények szimulációjára" - mondta a gleccser mellett tartott sajtótájékoztatón Gernot Grömer, az osztrák űrkutató szervezet (ÖWF) vezetője.
Az expedíció tagjai azt vizsgálják, milyen technikai kihívások várnak a Marsra érkező űrhajósokra. "Azokat a válsághelyzeteket, amelyekkel most szembekerülünk, a Marson már el tudjuk kerülni" - vélekedett Grömer.
A 19 ország részvételével zajló projektben 12 kísérletet hajtanak végre. A jég vizsgálata mellett újfajta gőzzuhanyt is tesztelnek és kipróbálnak egy 3D-s nyomtatót, amellyel fogimplantátumot lehet készíteni az űrben.
Az első Mars-expedícióra, melyen emberek is részt vesznek, már 20-30 éven belül számítani lehet a tudósok szerint.
Tisztán technikai szempontból már most is lehetséges lenne és körülbelül ezer napig tartana egy Mars-utazás, 400 napot venne igénybe az oda- és visszaút - mondta Grömer az APA hírügynökségnek adott interjúban.
Hozzátette, hogy a Marson talált örök jégből vizet nyerhetnének, a visszatéréshez szükséges üzemanyag előállítására pedig a légköri szén-dioxidot lehetne használni.