"Most kezdődik az érdekes időszak, mivel a Nap hője egyre aktívabbá teszi az üstököst" - magyarázta Martin Volwerk, az Osztrák Tudományos Akadémiához (ÖAW) tartozó kutatóintézet munkatársa, aki szerint az elkövetkező napokban és hetekben további nagyobb kitörések várhatók.
Az üstökös 186 millió kilométerre közelíti meg a Napot, ez kicsivel több, mint a Föld és a Nap távolsága.
A csillag forrósága változásokat okoz az égitestben: felszíne felmelegszik, gázt és port bocsát ki.
A kölni német űrkutatási hivatal (DLR) becslése szerint az üstökös másodpercenként több száz kilogrammot veszít így tömegéből.
A mostanihoz hasonló kitörések oka, hogy
az üstökös felszíne alatti jég elolvad, majd gőzzé alakul, amely a fokozódó nyomás hatására egyszer csak kirobban a zárt üregből.
Andrea Accomazzo, az égitestet vizsgáló Rosetta űrszonda repülési igazgatója szerint bár az üstökös augusztus 13-án közelíti meg legjobban a Napot, aktivitásának csúcspontját csak valamikor szeptemberben éri majd el. A 67P/Csurjumov-Geraszimenko következő "fordulójában" 6 és fél év múlva repül újra át pályájának Naphoz legközelebbi pontján.
Az égitestet az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája kíséri, felszínén tavaly november 12-én landolt a Philae leszállóegység.
A kutatók nem tartanak attól, hogy "túl forróvá válna a helyzet" a Philae számára, mert bár a hőmérséklet a 80 fokot is elérheti majd az üstökös felszínén, a kis robot éppen egy árnyékos, hűvös helyen landolt - közölte a DLR. Koen Geurts, a Philae technikai menedzsere szerint pedig itt semmiképpen nem fogja átlépni a hőmérséklet az 50 fokot, amelytől kezdene kritikussá válni a leszállóegységnek és műszereinek a helyzete.
A Rosetta-misszió 2016 őszén ér véget 12,5 év utazás és 7,9 milliárd kilométer megtétele után.