A józan paraszti ész azt diktálná, hogy a zebrák élénk, feltűnő, kontrasztos csíkozása éppen hogy felhívja a ragadozók figyelmét. Eddig azonban úgy vélték, hogy az állatok nagy tömegben a mozgásukkal összezavarják a préda után leső ragadozókat, amelyek emiatt nem tudják megállapítani, pontosan merre és milyen tempóban tartanak a zebrák.
Ezt a fajta álcázási módszert alkalmazták az első és második világháború hadihajóin, amelyeket kontrasztos geometrikus mintázatúra festettek, így
az ellenfél nehezebben állapította meg, hogy pontosan milyen távolságra van a célpont, milyen irányba tart és milyen gyorsan.
A zebráknál azonban úgy tűnik, nem ez a helyzet: a Frontiers in Zoology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint
a ragadozókat korántsem zavarják annyira össze a csíkok, mint korábban feltételezték.
Egy kísérlet során számítógépes játékokban az alanyok többször találták el a tömegben mozgó, csíkos ruházatú célpontokat, mint a sima szürke ruházatban rejtőző alakokat – ez pedig cáfolja azt a feltételezést, hogy a csíkok összezavarják a prédát kereső ragadozót.
Rájöttünk, hogy egyedülálló célpontok esetében a függőleges csíkozással ellátott ruházatot könnyebb volt eltalálni, mint a vízszintest vagy az átlósat”
– mondta el Anna Hughes, a Cambridge-i Egyetem kutatója a kísérletről. – „Semmiféle előnyt nem fedeztünk fel a csíkok esetében akkor, ha egyszerre több célpontot figyeltünk meg, annak ellenére, hogy korábban nem ezt feltételeztük."
A kísérletben 60 ember tesztelte, hogy a különböző csíkminták milyen hatást gyakorolnak a célzás pontosságára. Érintőképernyő segítségével kellett elkapniuk az "áldozatukat" mind egyesével, mind tömegben. Amennyiben egyedülálló célpontról volt szó,
a függőleges csíkozású célpontokat könnyebb volt elkapniuk, mint bármilyen más mintázatút és színűt.
Az egyszerre több célpontot felvonultató kísérletben a csíkok elhelyezkedése és színe nem számított, minden esetben könnyebben ejtették el őket a kísérlet résztvevői, mint a homogén szürke ruházatot viselőket.
„A mozgás csak az egyik része a jelenségnek. A különféle csíkozási irányok különböző célokkal fejlődhettek ki. Most azt kell megfigyelnünk, hogy a színek, a csíkok vastagsága és a ragadozók látása szerepet játszik-e a folyamatban” – mondta el Hughes.