"Ez a vulkáni láncolat az elmúlt 33 millió évben alakult ki, ahogy Ausztrália észak-északkeleti irányban mozgott egy felszálló földköpenyáramlás gócpontja felett, mely ma véleményünk szerint a Bass-szoros alatt helyezkedik el" - mondta Rhodri Davies, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa az ausztrál ABC.net-nek.
A láncolatnak az egyik victoriai vulkán után a Cosgrove hotspot track (Cosgrove vulkanikusgócpont-vonal) nevet adták a kutatók.
A lánc csaknem háromszor olyan hosszú, mint a híres Yellowstone-vonulat az észak-amerikai kontinensen.
Kőzetek háromezer kilométeres mélységből
A gócpontok, melyek a vulkánokat magasra emelték, a földköpeny-áramlások felett alakulnak ki. Ezeken a pontokon a földköpeny aljából származó, a földköpeny-áramlásokban felfelé szálló magma gyakran áttör a földkérgen. Vulkánláncolat akkor jön létre, ha a forrópontok felett a kéreglemez elmozdulása folyamatos.
Az újonnan felfedezett láncolatban majdnem háromezer kilométeres mélységben lévő kőzetek jutottak fel a felszínre. A kutatócsoport szerint a hőoszlopok csak ott érték el a földfelszínt, ahol a litoszféra, a Föld szilárd kérge 130 kilométernél vékonyabb volt. Ausztráliának csak két aktív vulkánja van, egyik sem a kontinensen. Az egyik Perthtől mintegy négyezer kilométerre délnyugatra, a Heard-szigeten, a másik a McDonald-szigeteken található.
A kutatók 15 ismert, már kialudt vulkánt vizsgáltak. Megállapították, hogy ezek a tűzhányók ugyanannak a földköpeny-áramlásnak a felszíni képződményei. Ausztrália keleti partvidéke mentén három vulkanikus lánc húzódik, az új vonulat található leginkább nyugatra.
Ausztrália jelenleg a Föld leggyorsabban mozgó kontinense, évente hét centiméteres sebességgel közeledik Indonézia felé"
- mondta Davies. Az új eredmények a Nature című tudományos lap aktuális számában jelentek meg.