Saját elménk játszik velünk, amikor nem egyszer alaktalan tárgyakban általunk ismert alakzatokat vélünk felfedezni – a most feltűnt marsi "kanállal" azonban nem biztos, hogy ez a helyzet. Bár elég valószínűtlen, hogy a marslakók hatalmas, kőből készült nagykanaláról lenne szó, könnyen lehet, hogy a kőformáció tényleg kanálszerű, és nem a képzeletünk tréfál meg bennünket.
A Curiosity örökítette meg a Mars felszínén azt a furcsa alakzatot, amit leginkább egy lebegő kanálként ismerhet fel az emberi szem.
Ennek a képzettársításnak pareidolia a neve,
ez felelős azért, hogy bizonytalan és véletlenszerű ingereket (hangokat, képeket) konkrétnak és tisztán kivehetőnek érzékelünk. Legismertebb példái közé tartozik, ha a felhőkben alakokat látunk, vagy rejtett üzeneteket hallunk visszafelé lejátszott lemezeken.
Nem ez az első eset, hogy egy marsi alakzattal kapcsolatosan válunk a pareidolia áldozatává: a leghíresebb példa kétségkívül a marsi arckép, amelyet még a Viking űrjármű felvételén szúrtak ki. A Cydonia régió egyik hegyére pont úgy vetült az árnyék, hogy messzebbről egy faragott emberi arcnak tűnhetett –
a felfedezés beindította az összeesküvés-elméleteket, és sokáig tartotta magát a tévhit, hogy akár egy fejlett civilizáció emléke lehet a furcsa képződmény.
A mai fejlett technológiával természetesen sikerült már sokkal élesebb képeket készíteni a hegyről, hogy kiderüljön: még véletlenül sem hasonlít egy emberi arcra. Ugyanígy odavetítettünk már a Mars felszínére patkányokat, jetiket és elefántokat is, a mostani "kanál" azonban talán tényleg így néz ki a valóságban.
A Marson a szél az erózió fő oka, és mivel a gravitáció jelentősen kisebb, mint a Földön, valamint az atmoszféra is vékonyabb, sokkal lágyabb és elegánsabb alakzatokat képes kifaragni a kőzetekből. Könnyen lehet, hogy a kanál valóban az egyik kőszikla folytatása, és valóban úgy fest, mint az itthoni evőeszköz, merő véletlen folytán.
Persze a fény-árny játék is biztosan rájátszik arra, hogy ismerős alakzatnak látjuk. A kanalas kép jobb oldalán ott látható egyébként egy vékony, fehéres vonal, ez a bolygón átfutó, epizodikus múltbéli áradásokról tanúskodik. A Mount Sharp környékén már többször találkozhattunk ehhez hasonló ásványi folyásmaradványokkal.