Agresszív óriásskorpiók népesítették be egykor a tengereket

Pentecopterus decorahensis

Hatalmas óriásskorpió maradványait fedezték fel amerikai kutatók, a csaknem 1,7 méteres óriás 460 millió éve népesítette be a tengereket.

A felfedezéssel ez az egyed lett a 250 millió éve kihalt tengeri skorpiók (Eurypteridák) legrégebbi ismert képviselője.

James Lamsdell, a Yale Egyetem paleobiológusa és kutatótársai a Pentecopterus decorahensis nevet adták a fajnak a pentekonter, egy ókori görög hadihajó után. A különleges nevet alakjuk hasonlósága és az állat feltehetőleg rabló életmódja miatt választották.

A BMC Evolutionary Biology című szaklapban a kutatók 150 megkövesedett maradványt mutatnak be, melyeket a winneshieki lelőhelyen találtak egy 27 méter vastag homokos palarétegben, amely egy meteoritkráterben, Iowa állam északkeleti részén található. Ezen a helyen 460 millió éve tenger hullámzott.

Az első igazi ragadozó

Ez volt az első igazi, nagy ragadozó. Igen agresszív állat lehetett, mint egy óriási, mérges pók"

- magyarázta Lamsdell. A mai szárazföldi skorpiókkal ellentétben az ősi faj nem használta szúrásra a farkát, inkább egyensúlyozott vele úszás közben.

Éltek nála nagyobb testű tengeri skorpiók az ősi vizekben, ám azok a tenger mélyén táplálkoztak, a Pentecopterus vált igazi domináns ragadozóvá:

a hosszúkás fejből kinövő lábakkal megragadta és a szájába tömte áldozatait.

Pentecopterus decorahensis Forrás: Patrick Lynch/Yale University

Jó állapotú leletek

A tudósok nagyon lelkesek, mivel a leletek jó állapotban maradtak fenn. "A külső váz kőbe préselődött, de lehúzható és meg lehet vizsgálni mikroszkóp alatt. Így láthatóvá válnak olyan csodálatos részletek, mint az apró szőrszálak mintázata a lábakon. Gyorsan megy a kutatás, olyan, mintha egy ma élő állat maradványait vizsgálnánk" - fejtette ki Lamsdell.

A skorpió hátsó lábai nagy lapátfelületűek, ez úszásra és ásásra tette alkalmassá az állatot.

A második és harmadik végtagpár feltehetőleg előre hajlott, ami arra utal, hogy ezek a lábak inkább a zsákmányszerzésben, mint az előre mozgásban játszottak szerepet.

A három hátsó végtagpár rövidebb, mint az első, amiből arra lehet következtetni, hogy a Pentecopterus nyolc lábából haton járt.

Bizarr állat lehetett

"Ez az új faj meglehetősen bizarr. Egyedülállóak a lapátszerű lábak és a fejforma is" - véli Lamsdell.

A fosszília remek állapota lehetővé tette, hogy olyan finom szerkezeteket is elemezzenek, mint a fullánkok, pikkelyek, tüszők és szőrök. Az állat hátsó lábait - a rákokéhoz hasonlóan - vastag sörték borították. A rákoknál ezek megnagyobbítják a felületet, ami több felhajtóerőt jelent az úszásnál.

Mivel azonban a tüszők a tengeri skorpióknál kisebbek voltak, az ebből kinövő sörték valószínűleg inkább a tapintásban játszottak szerepet - olvasható a tanulmányban.