A denevérek – tudományos nevükön Palaeochiropteryx és Hassianycteris - vörösesbarnák voltak. "A denevérek barnák. Ez talán nem nagy meglepetés, de az igen, hogy ezek a 49 millió évvel ezelőtt élt denevérek teljesen ugyanúgy néztek ki, mint a modern rokonaik" - mondta Jakob Vinther, a Bristoli Egyetem molekuláris paleobiológusa, aki a 2008-ban leírt módszerrel már dinoszauruszok, halak, kétéltűek és megkövesedett tintahalak tintájának színét is vizsgálta.
A most tanulmányozott denevérek egy trópusi erdő tavának környékén éltek a mai Németország területén. A szakemberek az állatok kitűnő állapotú fosszíliáit elemezték, amelyekben úgynevezett melanoszóma sejtszervecskék is megőrződtek. A melanoszómák melanint termelnek, amely meghatározza a bőr, a szőrzet, a tollazat és a szem színét.
"A vörösesbarna melanoszómák nagyjából 500 nanométer átmérőjű apró húsgombócok, míg a fekete melanoszómák nagyjából egy mikron hosszúságú megnyújtott virslik" - magyarázta Vinther. A módszer kritikusai megkérdőjelezték, hogy valóban melanoszómákat és nem baktériummaradványokat találtak-e a kutatók. Vinther csapata azonban most először vegyelemzést is végeztetett a fosszíliákon, ami megerősítette, hogy azok melanin maradványokat tartalmaznak.
"A biológusok rengeteg dolgot kiolvasnak az élő állatok színéből: milyen környezetben élnek, hogyan védekeznek, vagy épp miként csalogatják magukhoz ellenkező nemű társaikat" - mondta Caitlin Colleary, a Virginiai Műszaki Egyetem paleobiológusa. "Ám mivel a fosszíliák kevés információt szolgáltatnak erre vonatkozóan, a már kihalt állatok színe rendszerint a művészek kreativitására van bízva" - tette hozzá a szakember.
Colleary szerint mindez csupán a kezdet. "A technológia fejlődésével olyan információkat fogunk tudni kinyerni a fosszíliákból, amelyekről ma még nem is sejtjük, hogy ott rejlenek bennük" - jegyezte meg a szakember.
A tanulmány eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölték.