Naprendszerünk talán egyik legizgalmasabb égiteste az Europa, a Jupiter holdja. Bár felszíni hőmérséklete legfeljebb a −160 Celsius fokot éri el, feltételezhető, hogy a jégkéreg alatt egy, akár 90 kilométer mély vízóceán húzódik. A víz mozgását és a belső hőt gyanítják a hold legfeltűnőbb jellegzetességei, a teljes felszínt beborító, keresztül-kasul futó árkok és barázdák kialakulásának hátterében. A tudósok most egy új felfedezést tettek ezekkel a repedésekkel kapcsolatban: titokzatos anyagok vannak a képződmények mélyén.
2011-ben a Kaliforniai Műszaki Egyetem csillagászai a W. M. Keck Obszervatóriummal vizsgálták a Jupiter kísérőjét, a cél az Europa felszíni összetételének alaposabb megismerése volt. Az adatokat az OSIRIS-spektrográffal gyűjtötték be, a hold felszínének összesen 1600 pontján végeztek színképelemzéses vizsgálatokat. A különböző anyagok különböző frekvenciákon nyelik el a fényt, így a spektrográf alkalmazásával a kutatók meg tudják mondani, milyen elemekből épül fel az adott égitest.
Az egyik legizgalmasabb hold
Az Europa a Jupiter negyedik legnagyobb holdja. Kicsit kisebb mint Földünk égi kísérője, viszont van egy nagyon vékony, oxigénből álló légköre. A Jupiter, az Europa és az Io (a gázóriás másik holdja) erős gravitációs hatást gyakorolnak egymásra, ami mindkét holdat geológiailag igen aktívvá teszi. Az aktivitás az Io-nál vulkanizmusban, az Europa esetében gejzírkitörésekben nyilvánul meg.A kutatás során a Jupiter holdjának összesen három fő komponensét sikerült meghatározni. Az egyik – nem meglepő módon – a vízjég volt. A második összetevő különböző kémiai anyagok mixtúrája, ami akkor keletkezett, amikor ionizált oxigén és kén – mely a szomszédos hold, az Io vulkanikus aktivitásából származik – bombázta az Europa felszínét és reakcióba lépett annak vízjegével.
Ami igazán érdekes és titokzatos, az a harmadik összetevő, melynek összetételét idáig nem sikerült meghatározni, azt azonban biztosra veszik, hogy a színképelemzéses adatok alapján nincs köze az Europa felszínén eddig megfigyelt molekulákhoz, vagy sókhoz. A rejtélyes anyagot a hold repedéseinek mélyén és környékén figyelték meg.
Mivel az összetétel nem ismert, egyelőre csak teóriák vannak az anyag kompozíciójáról. Az egyik legvalószínűbb elmélet, hogy
a jégpáncél alatti óceánból víz kerülhetett a hold felszínére, ami aztán elpárolgott, és csak a folyadékban oldott sók maradtak vissza.
A kételyek ellenére a szakemberek egyvalamiben biztosak: az anyag nem kívülről került az égitestre. Az eredményeket a The Astronomical Journal című szaklapban publikálták.
Jelenleg két küldetés van csak betervezve, ami részletesebben vizsgálná a Jupiter holdját: az Európai Űrügynökség (ESA) által szervezett JUICE-misszió 2022-ben, a NASA a 2020-as évek közepén szeretné alaposabban szemügyre venni az égitestet.