Töltse az éjszakát a párizsi katakombákban!

A csontokat a 18. század végén hordták az elhagyatott alagutakba

Ön is versenyre kelhet egy párizsi katakombákban eltöltött, vacsorával és történetmeséléssel egybekötött éjszakáért mindenszentek előestjére – a hatmillió ember csontvázát rejtő alagútrendszerben csak ez egyszer van lehetősége ilyen exkluzív ellátásra!

Ócska poén, de igaz: a párizsi katakombákban töltött éjszaka után még soha senki nem lépett élve újra a nagyváros utcáira, de ez inkább annak köszönhető, hogy tilos az éjszakai bejárás, mint annak, hogy bármilyen veszély fenyegetné az itt járót. Bár hangulatos (és egyébként elég borzongató) horrorfilmet már forgattak a helyszínen, beleszőve a francia főváros kiterjedt alagútrendszerét is, egy ilyen

hatmillió halott társaságában eltöltött romantikus este

egyáltalán nem tartozik a legveszélyesebb halloweeni tevékenységek közé – persze ígérni azért semmit nem merünk.

A csontokat a 18. század végén hordták az elhagyatott alagutakba Forrás: Flickr / Tom Hicks

Horrortörténetet is mesélnek

Az Airbnb weboldalán lehet megnyerni a hangulatos éjszakát – a kiírás egy gyertyafénynél elköltött vacsoráról, privát koncertről, majd lefekvés előtt egy exkluzív történetmesélésről szól. Ha a résztvevők nem borzonganának eléggé az ágy mögül figyelő koponyáktól, meghallgathatják a katakombák történetét és a hozzájuk fűződő ijesztő meséket is.

A különleges lehetőségre október 20-ig lehet jelentkezni, a „szerencsés” résztvevőket sorsolással választják ki.

Hatmillió csontváz otthona

A párizsi katakombák az egykori városkaputól délre találhatók (ma Place Denfert-Rochereau néven fut), nagyjából hatmillió ember földi maradványait rejtik.

A feltárások során kiderült, hogy az alagutak gyakorlatilag elhagyatott történelmi kőbányák. Először a 18. században nyitották meg őket a nyilvánosság számára, mára az egyik leglátogatottabb turistalátványosságnak számítanak.

Zsúfolttá váltak a temetők

A temetkezési helyek egyébként a Párizs alatt húzódó alagútrendszer csak egy elhanyagolható részét töltik ki, a helyiek mégis gyűjtőnéven katakombáknak hívják az alagutak összességét.

A Forrás: Flickr / Nathan Rupert

A párizsiak akkor kezdtek el ide temetkezni, amikor a felszíni temetőik túlzsúfolttá váltak, és nem találtak olyan helyet, ahová elföldelhették volna a halottaikat. Elsőként a 12. században kezdtek új módszereket találni az elhunytak elhelyezésére: a régi sírokat exhumálták, a csontokat pedig befalazták a Saints-Innocents templomba.

Tarthatatlan tömegsírok

A 18. század végére Párizs központi temetkezési helye egy két méter magas domb volt, ahová több század halottait földelték el – akadtak olyanok, akiket a járványok, a háborúk vagy az éhínség vitt el. Több párizsi plébánia rendelkezett saját temetkezési területtel, de a Les Innocents temető helyzete tarthatatlannak bizonyult. A 18. század második felére elrendelték, hogy a város külső területein kell létrehozni három nagyobb temetkezési helyet, a plébániák saját temetőit pedig felszámolták.

A Les Innocents temetője Forrás: Wikimedia Commons

Elhagyatott mészkőbányák

A párizsi kőbányák alagútjait a mészkőbányászat hívta életre – a 12. század után elég rendszertelenül dolgoztak a város építéséhez felhasznált mészkőbányákban, ugyanis a lelőhelyek területén véletlenszerűen lyukakat ástak, majd a kinyert mészkövet vízszintes alagutakban hozták a felszínre. Ezen bányák jó része illegálisan működött, és

egy idő után használaton kívül került, majd sokról el is feledkeztek.

A 17. században a Val-de-Grace kórház építészei tudtak az alagutak jelentős részéről, XVI. Lajos pedig egy egész ellenőrzési bizottságot hozott létre (Générale des Carrières), hogy felmérje, mi rejtőzik a város alatt.

Két évig hordták a csontokat

1780-ban tiltották be Párizsban végleg a befalazásos temetkezéseket – a Les Innocents temető pincéjének falai ugyanis ekkor adták meg magukat a mögöttük húzódó tömegsír miatt.

A katakombákban körülbelül hatmillió ember földi maradványai találhatók Forrás: Flickr / Marco

A járatok restaurálása ekkor még folyt, legfőképpen azért, mert több esetben beomlottak, maguk alá temetve a felszíni házakat is. 1785-ben törvénybe iktatták, hogy az alagutakba szállítsák elsőként a Les Innocents halottainak földi maradványait, majd később a többi párizsi túlzsúfolt temető csontjait is. Az összes tömegsír kiürítése és áthordása majdnem két évbe telt.

X. Károly volt az első látogató

A katakombákban először össze-vissza helyezték el a csontokat, a Générale des Carrières igazgatójának, Louis-Étienne Héricart de Thurynek jutott először eszébe, hogy mauzóleumot készítsenek belőlük, amiket látogathatnak is a még élő hozzátartozók és az érdeklődők. Az első „civil”, akit beengedtek, Artois grófja, a későbbi X. Károly király volt, eleinte a katakombák csak évente pár alkalommal nyíltak meg. Az alagutakhoz ma a korábbi Barrière d'Enfer városkapunál található pavilonon keresztül lehet lejutni.