Herman Göring titokzatos aranykompja

Hermann Göring birodalmi marsall Hitler jobbján. Egészen a bukás végnapjaiig Göring volt Hitler hivatalosan kijelölt utóda

Másfél hónapja a Wroclaw közelében felfedezett beomlott alagútban rejtőző vasúti szerelvény tartja izgalomban a közvéleményt. A felfedezők szerint a titokzatos szerelvény a nácik legendás aranyvonata lehet. De nem csak a lengyelországi alagút, hanem a Berlin szomszédságában fekvő népszerű kirándulóhely, a festői szépségű Stolpsee mélye is hasonló titkokat rejt a legenda szerint. A történet 1945 áprilisában, a Harmadik Birodalom végnapjaiban kezdődik.

Kincsrejtő akció a bukás napjaiban

A feltartóztathatatlanul előrenyomuló Vörös Hadsereg 1945. április 16-án indította meg a Berlin elleni végső rohamot. Alig egy hét alatt áttörték a német főváros védővonalát, és április 22-én már Berlin külső kerületeiben folytak az elkeseredett harcok.

Hermann Göring birodalmi marsall Hitler társaságában. Egészen a bukás végnapjaiig Göring volt Hitler hivatalosan kijelölt utóda. Göring elképesztő vagyont harácsolt össze magának Forrás: Origo

A náci vezetők közül aki csak tehette, igyekezett elmenekülni az ostromlott városból.

Az összeomlás napjaiban, április végén, egy szakasz SS-katona felügyelete alatt, a koncentrációs táborok csíkos rabruháját viselő foglyok csoportja 30 nehéz ládát cipelt fel a Stolpsee egyik mólójához kikötött komp fedélzetére.

A komp messze behajózott a tóra, ahol a rakományt a vízbe vetették. Amikor a hajó kikötött, a fedélzetről leterelt rabokat az SS-legények egyszerűen legéppuskázták.

A kelet-német Staasi is kutatott Göring aranya után

Ezt a történetet egy szemtanú, Eckhardt Litz 1945 nyarán, nem sokkal az események után mondta jegyzőkönyvbe. Az illetékes szövetséges katonai hatóság - Litz vallomása nyomán -, el is rendelte a náci aranykincs felkutatását, a keresőakció azonban nem vezetett eredményre.

A ravensbrücki koncentrációs tábor foglyai. Litz vallomása szerint a Stolpsee mélyére süllyesztett ládákat ravensbrücki foglyokkal cipeltették fel Göring aranykompjára Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A szövetségesek által kijelölt megszállási zónák alapján, a Stolpsee körzete szovjet fennhatóság alá került.

A háború utáni évtizedekben lassan feledésbe merült a tó mélyére süllyesztett náci aranykincs legendája.

1981-ben maga Erich Mielke, a hírhedt kelet-német titkosrendőrség, a Staasi főnöke adott parancsot a Stolpsee medrének átkutatására.

Erich Honecker a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) főtitkára Erich Mielke (a kép jobb oldalán, egyenruhában), a hírhedt kelet-német titkosszolgálat, a Staasi főnökével Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A szigorúan titkos akcióban azonban – minden igyekezetük ellenére -, a kelet-német néphadsereg katonai búvárainak erőfeszítéseit sem koronázta siker.

A kincs felkutatásának eredménytelensége miatt egyre többen megkérdőjelezték Litz vallomásának hitelességét.

Sokan úgy vélték, hogy a nácik aranya nem több mint egy háborús legenda.

Sok milliárdos titok rejtőzhet a Stolpsee nyugodt víztükre alatt Forrás: Wikimedia Commons

Amikor azonban brit kutatók a koblenzi Bundesarchiv iratai között addig ismeretlen dokumentumokra bukkantak,

újabb fordulatot vett a Stolpsee titokzatos kincseinek históriája.

Az iratok szerint ugyanis személyesen Hermann Göring birodalmi marsall adott parancsot - ha nem is a Litz által hivatkozott 30 -, hanem 18, aranyat és platinát tartalmazó láda elsüllyesztésére.

A náci parvenü a világ egyik leggazdagabb embere volt

Közismert tény, hogy a Nemzetiszocialista Német Munkáspártban sokáig második embernek számító extravagáns Reichsmarschall

különös vonzalmat érzett az ékszerek, drágakövek valamint nemesfémek és a műkincsek iránt.

Nyugat-Európa 1940-es német lerohanása után Göring – Franciaországból és más megszállt területekről -, vagonszámra szállíttatta a felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat saját karinhalli birtokára.

Adolf Hitler és Hermann Göring birodalmi marsall (a kép jobb oldalán világos kabátban). A pompakedvelő és extravagáns Reichsmarschall nemcsak a Harmadik Birodalom, hanem az akkori világ egyik leggazdagabb emberének is számított Forrás: Wikimedia Commons

Az összerablott kincsek miatt,

nem véletlenül tartották nem csak a Harmadik Birodalom, hanem a világ egyik leggazdagabb emberének is a kortársak.

A náci hierarchiában többen, köztük Joseph Goebbels is rossz szemmel nézték a testes birodalmi marsall rongyrázó életvitelét, amelyről még az összeomlás napjaiban sem volt hajlandó lemondani. Goebbels, a befolyásos propagandaminiszter így emlékezett meg erről a naplójában: "A Führer rendkívül szomorú, hogy Göring csődöt mondott – emberileg és szakmailag egyaránt.

Joseph Goebbels (jobbról a második) Göring (jobb szélen) valamint Hitler és a birodalmi marsall feleségének társaságában Forrás:Ullstein Bild

Nem tudja megérteni, hogy Göring ebben a súlyos háborús helyzetben is folytatja régi, fényűző életmódját, ragyogó egyenruhákban pompázik…

Göring egész jelenlegi életmódja taszítja és undorítja a Führert. Ez természetesen csak következménye a birodalmi marsall túlzott élvhajhászásának, amiről egyszerűen nincs ereje lemondani."

A rablott kincseket Göring karinhalli birtokközpontjában halmozta fel Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

1945 áprilisában Herman Göring kiüríttette a mesés kincseket rejtő karinhalli birtokát.

A kastélyában felhalmozott rengeteg értéket több teherautón szállították el;

jórészt nem tudni, hogy mi lett a felbecsülhetetlen értékű kincsekkel.

Izraeli kutató Göring aranya nyomában

A koblenzi szövetségi levéltár archívumában felfedezett dokumentumok új lendületet adtak a Stolpsee kutatásához. A német hatóságoktól kapott koncesszió alapján angol víz alatti régészek, majd egy

német üzletemberekből álló konzorcium is sikertelenül kereste a nácik elveszett aranyát a tó mélyén.

Tudni kell, hogy a mintegy 400 hektár kiterjedésű Stolpsee átvizsgálása, a viszonylag kis mélység (a tó legmélyebb pontja 13 méter) ellenére sem egyszerű feladat.

A szövetségesek által megtalált náci aranytömbök, 1945-ben Forrás: tyden.cz

A mederfeneket borító vastag iszapréteg, és a gyakorlatilag zéró látótávolság egyáltalán nem könnyíti meg a kincsvadászok dolgát. 2013 februárjában a szakmai berkekben igen jól ismert izraeli oknyomozó-újságíró, történész és sikeres kincsvadász, Yaron Svoray jelentette be, hogy engedélyt kapott a német hatóságoktól a Stolpsee medrének ismételt átvizsgálásához.

Yaron Svoray meggyőződése, hogy a Stolpsee mélyén rejtőzik Göring aranya Forrás: explorerwold.hu

A változatos életutat magáénak mondható Svoray, aki egyaránt dolgozott bűnügyi nyomozóként, valamint az izraeli véderő speciális bevetésű deszantegységének tisztjeként is szolgált,

behatóan tanulmányozta a Harmadik Birodalom végnapjainak történetét, és meggyőződése szerint, Erckhardt Litz vallomása hiteles;

a nácik legendás aranya valahol a Stolpsee iszapja alatt rejtőzhet.

A helyi szóbeszéd szerint aranyat rejt az iszap

Az izraeli kutató az előkészületek során több támpontot is kapott a 80-as évei elején járó Erich Köhlertől. Köhler, aki a tótól alig pár kilométerre fekvő Himmlepfortban lakik, évtizedek óta kutatta a Stolpsee titkát. Állítása szerint a közeli ravensbrücki koncentrációs tábor foglyaiból álló brigáddal hordatták fel a súlyos ládákat.

A nácik elrejtett aranyával kapcsolatosan máig számos legenda él Forrás: Printerest

Köhler ugyancsak hitelesnek tartja Litz 1945-ben jegyzőkönyben rögzített nyilatkozatát azzal az eltéréssel, hogy saját kutatásai szerint a ládákat nem egy kompról, hanem két dereglye fedélzetéről lökték a tóba. A rendelkezésre álló dokumentumok és egyéb források tanulmányozása alapján, az izraeli kutató a legkorszerűbb technika,

így egyebek között pásztázó szonár bevetésével igyekszik megtalálni az elsüllyesztett náci aranyat.

Noha egyelőre Svoray kutatásait sem koronázta siker, az izraeli felfedező töretlen meggyőződése szerint, Göring aranya valahol ott rejtőzik a Stolpsee vastag iszaprétege alatt.

Ki fizeti a révészt?

Ha bebizonyosodik, hogy "Göring aranya" valóban a tómederben rejtőzik, úgy nehéz jogi kérdésekkel kell szembesülnie az illetékeseknek. Kérdéses, hogy a hitleri rezsimmel semmiféle jogfolytonosságot nem vállaló modern német állam tulajdonának lehet-e tekinteni a Harmadik Birodalom által megszállt országokból elorzott értékeket. Más szempontból viszont általános jogelv, hogy a föld mélyében rejtőző kincs tulajdonjoga az államot illeti meg.

A kincslelet megtalálása komoly tulajdonjogi kérdéseket vetne fel Forrás: Youtube

Különösen igaz ez a kizárólagos állami tulajdonban álló folyó- vagy tómedrek mélyéről előkerült leletekre.

Az is kérdés, hogy egyáltalán honnan származhatott az állítólagos mesés értékű, beolvasztott arany és platina.

Az elrablott vagyonra ugyanis nem lehet érvényes tulajdonjogot szerezni. A tulajdonjoggal kapcsolatos kérdéseket csak tovább bonyolítja, hogy az arany és platinatömbök alapanyagát alkotó ékszerek és nemesfémtárgyak egykori tulajdonosainak, vagy azok leszármazottainak a felkutatása is reménytelen vállalkozás lenne.

Göring (a kép bal szélén, napszemüvegben) a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék előtt. Sok minden egyéb mellett az aranykincs titkát is a sírba vitte Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Mint ahogy – egyelőre – arról sem szól a fáma, hogy a felfedező kitől és milyen részesedést szerezhet a kincsből, ha a kutatásait siker koronázza. A Haaretz izraeli napilap szerkesztője, Maximilian Kiewel kérdésére, miszerint mi lenne a megtalált kincs sorsa, Yaron Svoray csak ennyit válaszolt:

Természetesen a német kormánynak adnánk át."

Hogy minderre sor kerül-e, egyelőre még kérdés hasonlatosan ahhoz, hogy mi minden rejtőzhet a frissen felfedezett náci aranyvonat vagonjaiban.