Az emberek egyik része rajong a farkasokért, mások tartanak tőle. Akárhogyan is vélekedünk azonban a vadon egyik legismertebb szimbólumáról, egy bizonyos:
megpillantani aligha van esélyünk.
A vadon élő farkasok a településektől távol, a nagy kiterjedésű erdők háborítatlanabb részein élnek. Kiváló hallásuknak és szaglásuknak köszönhetően az embert messze elkerülik, így leginkább csak a nyomaikkal találkozhatunk – ha megtanuljuk felismerni őket. A farkasok „láthatatlanok” tehát számunkra, miközben az erdős tájak egészséges működéséhez rendkívüli mértékben hozzájárulnak.
A farkasok az erdei élővilág karmesterei”
– a növényevő nagyvadak: szarvasok, őzek, vaddisznók térbeli elhelyezkedését, mozgását irányítják, miközben elejtik a beteg vagy sérült egyedeket. A növényevők visszaszorítása további növény- és állatfajok ezreire hat pozitívan. A vadfajok szabályozásában olyan fontos szerepet töltenek be, hogy az amerikai Yellowstone Nemzeti Park erdei és folyók menti élővilága évek alatt gazdagodásnak indult, miután a farkast 1995-ben elkezdték visszatelepíteni” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetője.
Magyarországról egyes szakmai vélemények szerint soha nem tűnt el teljesen a farkas, a Kárpátokhoz tartozó Északi-középhegységben mindig előfordult néhány portyázó egyed. Bár azokon a vidékeken, ahol előfordul, a háziállatokat kerítéssel, pásztorral és kutyával védelmezik, a farkasokkal való együttélés Európa számos országában a hétköznapok része.
„Büszkék vagyunk rá, hogy az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alá tartozó tájakon a farkas élőhelyet talál, és az állomány jelenléte folyamatos” – mondta Veress Balázs, a nemzeti park igazgatója. „Megfigyelésük a szakmai munkánk fontos részét képezi, ezért mindig nagy örömünkre szolgál, amikor újabb adat kerül elő, esetleg videofelvétel készül valamely példányukról.
A most közzétett mozgókép ismét az idén nyáron elnevezett fiatal nőstényt; Zselykét mutatja, amint éberen tájékozódik az erdőben – valószínűen fajtársakkal tartva a kapcsolatot.
Zselyke, az Aggteleki Nemzeti Park területén élő süldő farkas októberben fordult meg az egyik kameracsapda látómezőjében.
Az aggteleki és zempléni farkasok rendkívül félénkek – az elmúlt 10 évben semmiféle háziállatokkal kapcsolatos incidensről nem tudunk – mondta Veress Balázs.
Zselyke, amint a réten "játszó" társait figyeli.
Sajnos kilövésük veszélye az utóbbi időkben sem szűnt meg – de bízunk benne, hogy a kihelyezett vadfigyelő kamerák, szakembereink ellenőrző-figyelő tereplátogatásai és a vadásztársadalom természetvédelmet partnerként elfogadó tagjainak közreműködése előbb-utóbb elrettentik az elkövetőket az elejtésüktől” – fejtette ki az igazgató.