A kutatók az égbolt egy pontját figyelve számolják a galaxisokat, és gyártják elméleteiket azok keletkezéséről és evolúciójáról. Ez papíron egyszerűnek hangzik, amikor azonban a távoli galaxisokat is számba kell venni, már problémássá válik a feladat, tekintve, hogy e csillagvárosok fénye sokkal halványabb.
A dolgokat bonyolítja, hogy a legfényesebb és legegyszerűbben kiszúrható galaxisokból egyre kevesebb lesz, ahogy visszatekintünk az univerzum távoli múltjába, míg a sokkal nagyobb számban előforduló, ám haloványabb rendszerekre nehezebb ráakadni.
Egy csillagászcsoport Karina Caputi (Groningeni Egyetem) vezetésével most több olyan rejtőzködő távoli galaxist talált, amit a korábbi vizsgálatok nem fedeztek fel – írja az Európai Déli Obszervatórium (ESO) közleménye.
Az UltraVISTA (a VISTA egyik projektje) 2009 óta végez égboltfelmérést közeli-infravörös (NIR) tartományban, a begyűjtött adatokat a NASA Spitzer-űrteleszkóp megfigyeléseivel kombinálták, utóbbi a közép-infravörös tartományban fürkészi a kozmoszt. A közeli-infravörös tartományban történő keresgélés azért is szükséges, mert ezen a hullámhosszon lehet meglátni a por által takart, rendkívüli távoli objektumokat, amelyek az újszülött világegyetemben jöttek létre.
Ezek alapján olyan hatalmas „galaktikus szörnyetegeket” számoltak össze, amelyek néhány milliárd évvel a világegyetem születése után keletkeztek.
Ráadásul rendkívül sokat találtak belőlük, egészen pontosan 574-et.
Tanulmányozásukkal arra próbálnak rájönni a tudósok, hogy mikor jöttek létre az első igazán masszív galaxisok.
„Masszív" alatt itt azt értjük, hogy több mint 50 milliárd naptömegűek. A Tejútrendszerben a csillagok össztömege ehhez az értékhez közelít.
Az asztronómusok szerint az eddig felfedezett kozmikus bestiák nagy része alig 3 milliárd évvel a világegyetem létrejötte után már létezett (mai elméletek alapján az univerzum 13,7 milliárd éves). Henry Joy McCracken, a tanulmány társszerzője úgy véli, a bizonyítékok alapján 1 milliárd évvel az ősrobbanás után kezdődött a galaktikus szörnyetegek kialakulása.
A tudósok szerint a mostani felfedezés felvet néhány problémát. Például azt, hogy
miként lehetséges, hogy ilyen masszív csillagvárosok ilyen nagy számban létezzenek alig 1,1-1,5 milliárd évvel a „Nagy Bumm” után.
Az eredmények ezzel ugyanis ellentmondanak a galaxisok keletkezését leíró jelenlegi modelleknek, amik nem számolnak a galaktikus szörnyetegek jelenlétével a korai időkből.
Szintén ellentmond az érvényben lévő elképzeléseknek, hogy ezek a masszív rendszerek tele vannak porral, ami még a VISTA teleszkópot is akadályozza a keresésben.
A tervek alapján tehát tovább fogják tanulmányozni az ősi óriásgalaxisokat. Első körben az ALMA távcsőrendszerrel fogják figyelni az objektumokat, majd az Európai Déli Obszervatórium Rendkívül Nagy Európai Távcsője (E-ELT) fogja részletesen tanulmányozni őket.