A paleontológusok a kelet-spanyolországi Morella közelében találtak rá a maradványokra: tizennégy fogra, hat hátcsigolyára, a hátgerincből kinyúló tüskékre, bordadarabokra és egyéb csonttöredékekre. Az állat a Morelladon beltrani nevet kapta megtalálásának helye és a kiásását segítő szakember, Victor Beltran után.
A növényevő óriás nagyjából hat méter hosszú és 2,5 méter magas lehetett, és a kutatók szerint az iguanodon dinoszaurusznembe tartozhatott. A Morelladon hátán egy sor csontos tüske sorakozott, amelyek valószínűleg egy hatvan centiméter magas, vitorlaszerű púpot alkottak.
A kutatók szerint a felfedezés azt bizonyítja, hogy 125 millió évvel ezelőtt mennyire sokszínű volt ez a dinoszaurusznem a mai Dél-Európa területén - írta a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása.
Fernando Escaso, a madridi Nemzeti Távoktatási Egyetem evolúcióbiológusa szerint a hátgerincből kinyúló csontos tüskék alkotta "vitorla" a modern kori elefántok füléhez hasonlóan az állat hőleadását segíthette, vagy a mai egypúpú tevékhez hasonlóan, a táplálékban szegény időszakokra félretett zsírtartalékok tárolására szolgálhatott.
Mindezek a funkciók azonban nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a vitorla szerepet játszott a párzásban és a kommunikációban"
- tette hozzá a szakember.
A felfedezés részleteit a Public Library of Science One című folyóiratban közölték a kutatók.