Aszteroidából építené meg a Halálcsillagot a NASA főmérnöke

A Csillagok háborúja sorozat nem csupán a popkultúra része. Legyen szó csillagászatról, mérnöki tudományról vagy orvostudományról, az űropera számos szakterületet megihletett, és a tudomány népszerűsítésének egyik leghatékonyabb eszközévé vált. Most, hogy nyakunkon a legújabb epizód, valószínűleg újra meg fognak szaporodni a jedi lovagokat és szőrös vukikat felvonultató tanulmányok és értekezések. Az alábbi összeállításban a „messzi-messzi galaxis” legérdekesebb kutatásait vesszük számba.

Nem kellett volna megsemmisíteni a Halálcsillagot

A főhős Luke Skywalker és barátai egyrészt az ellopott tervdokumentáció, másrészt az Erő segítségével pusztították el a filmbéli gonoszok kulcsfontosságú űrállomását, a Halálcsillagot a Csillagok háborúja negyedik részében (Egy új r emény). Felvetődik a kérdés, hogy lett volna-e más, kevésbé destruktív és biztonságosabb módja az űrbázis ártalmatlanításának. Dr. Guy Walker, az egyesült királyságbeli Heriot-Watt Egyetem professzora szerint igen.

A jedi lovagokhoz hasonlóan Walkernek is sikerült rátennie a kezét a Halálcsillag tervrajzára (igaz, ő nem ellopta, hanem megvette műszaki kézikönyv formájában), majd HAZOP (hazard and operability study) módszerrel vizsgálni kezdte. A HAZOP egy nemzetközileg elfogadott metódus, amellyel többek között olyan fontos létesítmények biztonságtechnikai veszélyeit azonosítják és értékelik ki, mint az atomerőművek vagy olajfinomítók.

Egy képzeletbeli űrállomás gyenge pontjait vélhetően most először sikerült feltárni vele.

A Halálcsillag és egy birodalmi romboló Forrás: LucasFilm

A vizsgálat alapján Skywalker helyesen járt el, amikor X-szárnyú vadászgépének protontorpedóit a Halálcsillag hőkivezető nyílásába juttatta, ugyanakkor akadt más, kevesebb kockázattal járó megoldás is. Walker szerint számos mérnöki probléma akadt az űrállomással - például a mesterséges gravitációs rendszer sem számított megbízhatónak, és a biológiai hadviseléssel szemben is védtelenek voltak az ott dolgozók.

A kutató végül arra jutott, hogy a legideálisabban egy számítógépes vírussal lehetett volna megbénítani a létesítményt.

Ez a megoldás több szempontból is kedvezőbbnek látszott a totális megsemmisítésnél – egyrészt kevesebb veszélynek tette volna ki Luke-ot, másrészt egy nagy erejű fegyver jutott volna a lázadók kezére. Az eredményeket hamarosan részletes szakcikk formájában is leközli a professzor, az értekezést a Theoretical Issues in Ergonomics Science című folyóiratban lehet majd olvasni.

Dr. Guy Walker inkább számítógépes vírussal bénítaná meg a Halálcsillagot Forrás: Kobal / The Picture Desk / AFP

Természetesen ilyenkor mindig felmerül az a gyakori kérdés, hogy minek ilyen kutatásokba egyáltalán pénzt és energiát ölni. Walker szerint megvan a maga komoly oldala a sci-fi ízű tanulmányoknak, konklúzióikat ugyanis át lehet ültetni a valós életbe,

például biztonságosabb közlekedési rendszerek vagy erőművek tervezésénél.

Emellett arra ösztönzik a mérnökhallgatókat, hogy egyedi módon közelítsenek meg egy adott problémát.

A NASA és a Halálcsillag

Nemcsak szimpla tervezési gondok adódtak a Halálcsillaggal, észszerűbben is meg lehetett volna építeni, legalábbis ha hallgatunk a NASA egyik űrközpontjának (Jet Propulsion Laboratory) főmérnökére, Brian Muirheadre, aki a Wired magazinban fejtette ki véleményét.

Muirhead szerint a Galaktikus Birodalom az alkatrészek űrbe küldésével meglehetősen körülményes útját választotta az űrbázis felépítésének, célszerűbb lett volna egy aszteroidát befogni, és azt átalakítani.

Biztosította volna a fémeket, a szerves építőelemeket, a vizet – mindent, ami egy családi Halálcsillag megépítéséhez kell”

– mondta el a főmérnök.

Muirhead és munkatársai jelenleg azon dolgoznak, hogy az Aszteroidaátirányítási Küldetés (Asteroid Redirect Mission) nevű program keretében robotot juttassanak egy aszteroidára.

A NASA kutatói szerint egy befogott aszteroidán lehetne a legegyszerűbben felépíteni a Halálcsillagot Forrás: ESA

Az eszköz lecsippentene egy nagyobb darabot az űrsziklából, amit aztán Hold körüli pályára állítanának. Az égi kísérőnk körül keringő kisbolygótöredékből végül asztronauták vennének mintát.

A tervezett űrjármű robotkarok segítségével lecsippentene az aszteroida felszínéről egy négyméteres szikladarabot Forrás: NASA

Luke bolygójának keresése

Ki ne emlékezne a sivatagos Tatuin (angolul Tatooine) bolygóra, ahol Luke Skywalker gyerekkorát töltötte, esténként a kettős napnyugtában gyönyörködve?

A filmbéli világra hajazó planétákat – kettőscsillag körül keringő, úgynevezett cirkumbináris bolygókat – már évek óta keresik a csillagászok.

A kettős vagy többszörös csillagrendszerek gyakoriak a világegyetemben, egyes számítások alapján az összes csillagrendszer legalább felét teszik ki.

Fantáziarajz egy bináris rendszerben lévő gázóriásról Forrás: Science

Két Csillagok Háborúja-fanatikus tudós egy nagyszabású kutatás keretében kettőscsillagok körül keringő planétákat keresett a 2000-es évek elején. A program természetesen a TATOOINE (The Attempt To Observe Outer-planets In Non-single-stellar Environments) nevet kapta. Érdekesség, hogy George Lucasnak semmilyen kifogása nem volt a névválasztással kapcsolatban, sőt, állítólag személyesen adta áldását a projektre. Az egyik csillagászt, Matthew Muterspaughot még a rendező „főhadiszállására”, a Skywalker Ranchra is meghívták.

A Tatuinon készült felvételek eredeti helyszíne Tunéziában Forrás: Wikimedia Commons

2005-ben úgy tűnt, hogy a TATOOINE program tudósainak sikerült bolygóra bukkannia egy hármas csillagrendszerben, ez azonban később fals eredménynek bizonyult. 2011-ig kellett várni a nagy felfedezésre, ekkor találta meg a NASA Kepler űrtávcsöve az első olyan bolygót (Kepler-16b), ami két nap körül kering.

A két központi csillag a Naprendszer felől egy síkban látszik, tehát fedési kettős, méreteikre az így megfigyelt adatokból következtettek. A planéta is ebben a síkban kering, felfedezése így vált lehetővé.

Az előzményeket ismerve nem hatott meglepetésként, hogy a bolygót nem hivatalosan Tatuinnak nevezik el.

Darth Vader az egészségügyben

A Skywalker család tagjai nem számítottak a galaxis legszerencsésebb embereinek, Luke karját például saját apja vágta le, Anakin (a későbbi Vader nagyúr) pedig a mesterével folytatott küzdelem során szenvedett súlyos égési sérüléseket. Az emiatt fémgúnyába kényszerült bukott jedi jellegzetes légzése mára a filmtörténet szerves részévé vált. A szereplők tragédiájából az orvostudomány is sokat merített.

Luke Skywalker a Star Wars: A Birodalom visszavág című filmben Forrás: InterCom

Az újfajta végtagprotézisek kidolgozása ma már gőzerővel zajlik, nemrégiben például a szomszédos Ausztriában kapott három férfi a lábukból a karjukba átültetett idegekkel és izmokkal irányítható bionikus kezet. Szorosabban kapcsolódik a filmsorozathoz az amerikai Deka cég fejlesztése, egy fejlett, robotszerű végtagprotézis,

melyet egyenesen „Luke-kéznek” neveztek el

az ifjú Skywalker robotkeze után.

A Luke-kéz egy amerikai cég fejlesztése Forrás: DARPA

Az eszköz kereskedelmi forgalmazását az amerikai élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hatóság (FDA) 2014-ben engedélyezte. A kutatók most azon dolgoznak, hogy a berendezéssel a tapintást is érzékelni lehessen. Ennek megvalósításához idén júliusban 7 millió dolláros támogatást kaptak az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlegétől (DARPA).

Ami a sötét nagyurat illeti, az ő egészségügyi problémája tananyaggá vált az egyik legnagyobb dániai kórházban (Rigshospitalet). Ronan Berg és Ronni Plovsing orvosok a klasszikus Darth Vader-típusú légzést használják szemléltetésképpen, amikor az intézmény orvostanhallgatóit az egyes légzőszervrendszert érintő betegségek diagnosztizálására tanítják.

Darth Vader Forrás: AFP

Egy szakmailag lektorált tanulmányban a két kutató a filmbéli jelenetek alapján, aprólékosan is megvizsgálta Vader légzését. Egyebek mellett arra a megállapításra jutottak, hogy a sith lovag tüdőproblémáit a Mustafar bolygón (a harmadik rész végső összecsapásának helyszíne) belélegzett forró gázok és vulkáni szemcsék okozták -

a tüdőben égési sérülések keletkeztek, ami a légzést súlyosan gátló hegesedésekhez vezetett.

Darth Vader fejébe látni

Az utóbbi években egyre több pszichiáter gondolja úgy, hogy a Csillagok Háborújával érthetően és érdekesen lehet bemutatni a mentális betegségek főbb jellegzetességeit.

Itt van például az előzménytrilógia főszereplője Anakin Skywalker, akinek rossz útra térését már számos szakember próbálta részletekbe menően analizálni. 2011-ben a Psychiatry Research című szaklapban pszichiáterek egy csoportja amellett érvelt, hogy a sötét oldal csábításának engedő fiatal jedi úgynevezett borderline személyiségzavarban szenvedhetett. Erre a komplex állapotra a személyközi kapcsolatok instabilitása, az identitászavar, az impulzív (hirtelen, gondolkodás nélküli) viselkedés és a szélsőséges hangulatingadozás a jellemző.

Forrás: Facebook/Star Wars

Anakin sajnos nincs egyedül, gyakori problémáról van szó: csak az Egyesült Államokban több mint hárommillió felnőtt embert érint a borderline személyiségzavar.

Ezért pörgött állandóan Jar Jar Binks

Persze nem csupán Vadert vették górcső alá a sci-fi rajongó pszichiáterek; 2015 elején három, kizárólag a Csillagok Háborúja karaktereivel (főhősökkel, főgonoszokkal valamint mellékszereplőkkel) foglalkozó tanulmány is napvilágot látott, köszönhetően az új-zélandi Aucklandi Egyetem munkatársainak.

Az eredmények alapján Jabbát klinikai pszichopatának minősítették, Lando Calrissiant szerencsejáték-függőnek vélik, az Alec Guinness által megformált öreg Obi-Wan Kenobit pedig az időskori depresszió gyötörheti.

Lando Calrissian és Han Solo, A Star Wars V: A birodalom visszavág című filmből Forrás: InterCom

A szerzők fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy

a mentális betegségek és az emberi gonoszság nem járnak kéz a kézben,

az érintettek legtöbbször áldozatai és nem elkövetői az erőszakos cselekményeknek. Jó példa erre a Galaktikus Birodalmat irányító Palpatine császár: makkegészséges, mégis kegyetlen, számító alak, aki lelkiismeret-furdalás nélkül használja fel Anakin Skywalkert a hatalom megszerzésére.

Jar Jar Binks a Star Wars I: Baljós árnyakból Forrás: Kobal / The Picture Desk / AFP

Érdemes még megemlékezni a sorozat legtöbb ellenérzést kiváltó szereplőjéről, Jar Jar Binksről.

Az izgága jelleme miatt hírhedtté vált lény viselkedése a szerzők szerint figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra vezethető vissza.

Természetesen azt a kutatók is megjegyzik, hogy fiktív karaktereknél nehezen lehet pontos diagnózist felállítani egy betegséggel vagy állapottal kapcsolatban. A kitalált elemekkel dolgozó tanulmányok inkább a szemléltetést segítik, ezért oktatóanyagként jól megállhatják a helyüket.