A főhős Luke Skywalker és barátai egyrészt az ellopott tervdokumentáció, másrészt az Erő segítségével pusztították el a filmbéli gonoszok kulcsfontosságú űrállomását, a Halálcsillagot a Csillagok háborúja negyedik részében (Egy új r emény). Felvetődik a kérdés, hogy lett volna-e más, kevésbé destruktív és biztonságosabb módja az űrbázis ártalmatlanításának. Dr. Guy Walker, az egyesült királyságbeli Heriot-Watt Egyetem professzora szerint igen.
A jedi lovagokhoz hasonlóan Walkernek is sikerült rátennie a kezét a Halálcsillag tervrajzára (igaz, ő nem ellopta, hanem megvette műszaki kézikönyv formájában), majd HAZOP (hazard and operability study) módszerrel vizsgálni kezdte. A HAZOP egy nemzetközileg elfogadott metódus, amellyel többek között olyan fontos létesítmények biztonságtechnikai veszélyeit azonosítják és értékelik ki, mint az atomerőművek vagy olajfinomítók.
Egy képzeletbeli űrállomás gyenge pontjait vélhetően most először sikerült feltárni vele.
A vizsgálat alapján Skywalker helyesen járt el, amikor X-szárnyú vadászgépének protontorpedóit a Halálcsillag hőkivezető nyílásába juttatta, ugyanakkor akadt más, kevesebb kockázattal járó megoldás is. Walker szerint számos mérnöki probléma akadt az űrállomással - például a mesterséges gravitációs rendszer sem számított megbízhatónak, és a biológiai hadviseléssel szemben is védtelenek voltak az ott dolgozók.
A kutató végül arra jutott, hogy a legideálisabban egy számítógépes vírussal lehetett volna megbénítani a létesítményt.
Ez a megoldás több szempontból is kedvezőbbnek látszott a totális megsemmisítésnél – egyrészt kevesebb veszélynek tette volna ki Luke-ot, másrészt egy nagy erejű fegyver jutott volna a lázadók kezére. Az eredményeket hamarosan részletes szakcikk formájában is leközli a professzor, az értekezést a Theoretical Issues in Ergonomics Science című folyóiratban lehet majd olvasni.
Természetesen ilyenkor mindig felmerül az a gyakori kérdés, hogy minek ilyen kutatásokba egyáltalán pénzt és energiát ölni. Walker szerint megvan a maga komoly oldala a sci-fi ízű tanulmányoknak, konklúzióikat ugyanis át lehet ültetni a valós életbe,
például biztonságosabb közlekedési rendszerek vagy erőművek tervezésénél.
Emellett arra ösztönzik a mérnökhallgatókat, hogy egyedi módon közelítsenek meg egy adott problémát.
Nemcsak szimpla tervezési gondok adódtak a Halálcsillaggal, észszerűbben is meg lehetett volna építeni, legalábbis ha hallgatunk a NASA egyik űrközpontjának (Jet Propulsion Laboratory) főmérnökére, Brian Muirheadre, aki a Wired magazinban fejtette ki véleményét.
Muirhead szerint a Galaktikus Birodalom az alkatrészek űrbe küldésével meglehetősen körülményes útját választotta az űrbázis felépítésének, célszerűbb lett volna egy aszteroidát befogni, és azt átalakítani.
Biztosította volna a fémeket, a szerves építőelemeket, a vizet – mindent, ami egy családi Halálcsillag megépítéséhez kell”
– mondta el a főmérnök.
Muirhead és munkatársai jelenleg azon dolgoznak, hogy az Aszteroidaátirányítási Küldetés (Asteroid Redirect Mission) nevű program keretében robotot juttassanak egy aszteroidára.
Az eszköz lecsippentene egy nagyobb darabot az űrsziklából, amit aztán Hold körüli pályára állítanának. Az égi kísérőnk körül keringő kisbolygótöredékből végül asztronauták vennének mintát.
Ki ne emlékezne a sivatagos Tatuin (angolul Tatooine) bolygóra, ahol Luke Skywalker gyerekkorát töltötte, esténként a kettős napnyugtában gyönyörködve?
A filmbéli világra hajazó planétákat – kettőscsillag körül keringő, úgynevezett cirkumbináris bolygókat – már évek óta keresik a csillagászok.
A kettős vagy többszörös csillagrendszerek gyakoriak a világegyetemben, egyes számítások alapján az összes csillagrendszer legalább felét teszik ki.
Két Csillagok Háborúja-fanatikus tudós egy nagyszabású kutatás keretében kettőscsillagok körül keringő planétákat keresett a 2000-es évek elején. A program természetesen a TATOOINE (The Attempt To Observe Outer-planets In Non-single-stellar Environments) nevet kapta. Érdekesség, hogy George Lucasnak semmilyen kifogása nem volt a névválasztással kapcsolatban, sőt, állítólag személyesen adta áldását a projektre. Az egyik csillagászt, Matthew Muterspaughot még a rendező „főhadiszállására”, a Skywalker Ranchra is meghívták.
2005-ben úgy tűnt, hogy a TATOOINE program tudósainak sikerült bolygóra bukkannia egy hármas csillagrendszerben, ez azonban később fals eredménynek bizonyult. 2011-ig kellett várni a nagy felfedezésre, ekkor találta meg a NASA Kepler űrtávcsöve az első olyan bolygót (Kepler-16b), ami két nap körül kering.
A két központi csillag a Naprendszer felől egy síkban látszik, tehát fedési kettős, méreteikre az így megfigyelt adatokból következtettek. A planéta is ebben a síkban kering, felfedezése így vált lehetővé.
Az előzményeket ismerve nem hatott meglepetésként, hogy a bolygót nem hivatalosan Tatuinnak nevezik el.
A Skywalker család tagjai nem számítottak a galaxis legszerencsésebb embereinek, Luke karját például saját apja vágta le, Anakin (a későbbi Vader nagyúr) pedig a mesterével folytatott küzdelem során szenvedett súlyos égési sérüléseket. Az emiatt fémgúnyába kényszerült bukott jedi jellegzetes légzése mára a filmtörténet szerves részévé vált. A szereplők tragédiájából az orvostudomány is sokat merített.
Az újfajta végtagprotézisek kidolgozása ma már gőzerővel zajlik, nemrégiben például a szomszédos Ausztriában kapott három férfi a lábukból a karjukba átültetett idegekkel és izmokkal irányítható bionikus kezet. Szorosabban kapcsolódik a filmsorozathoz az amerikai Deka cég fejlesztése, egy fejlett, robotszerű végtagprotézis,
melyet egyenesen „Luke-kéznek” neveztek el
az ifjú Skywalker robotkeze után.
Az eszköz kereskedelmi forgalmazását az amerikai élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hatóság (FDA) 2014-ben engedélyezte. A kutatók most azon dolgoznak, hogy a berendezéssel a tapintást is érzékelni lehessen. Ennek megvalósításához idén júliusban 7 millió dolláros támogatást kaptak az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlegétől (DARPA).
Ami a sötét nagyurat illeti, az ő egészségügyi problémája tananyaggá vált az egyik legnagyobb dániai kórházban (Rigshospitalet). Ronan Berg és Ronni Plovsing orvosok a klasszikus Darth Vader-típusú légzést használják szemléltetésképpen, amikor az intézmény orvostanhallgatóit az egyes légzőszervrendszert érintő betegségek diagnosztizálására tanítják.
Egy szakmailag lektorált tanulmányban a két kutató a filmbéli jelenetek alapján, aprólékosan is megvizsgálta Vader légzését. Egyebek mellett arra a megállapításra jutottak, hogy a sith lovag tüdőproblémáit a Mustafar bolygón (a harmadik rész végső összecsapásának helyszíne) belélegzett forró gázok és vulkáni szemcsék okozták -
a tüdőben égési sérülések keletkeztek, ami a légzést súlyosan gátló hegesedésekhez vezetett.
Az utóbbi években egyre több pszichiáter gondolja úgy, hogy a Csillagok Háborújával érthetően és érdekesen lehet bemutatni a mentális betegségek főbb jellegzetességeit.
Itt van például az előzménytrilógia főszereplője Anakin Skywalker, akinek rossz útra térését már számos szakember próbálta részletekbe menően analizálni. 2011-ben a Psychiatry Research című szaklapban pszichiáterek egy csoportja amellett érvelt, hogy a sötét oldal csábításának engedő fiatal jedi úgynevezett borderline személyiségzavarban szenvedhetett. Erre a komplex állapotra a személyközi kapcsolatok instabilitása, az identitászavar, az impulzív (hirtelen, gondolkodás nélküli) viselkedés és a szélsőséges hangulatingadozás a jellemző.
Anakin sajnos nincs egyedül, gyakori problémáról van szó: csak az Egyesült Államokban több mint hárommillió felnőtt embert érint a borderline személyiségzavar.
Persze nem csupán Vadert vették górcső alá a sci-fi rajongó pszichiáterek; 2015 elején három, kizárólag a Csillagok Háborúja karaktereivel (főhősökkel, főgonoszokkal valamint mellékszereplőkkel) foglalkozó tanulmány is napvilágot látott, köszönhetően az új-zélandi Aucklandi Egyetem munkatársainak.
Az eredmények alapján Jabbát klinikai pszichopatának minősítették, Lando Calrissiant szerencsejáték-függőnek vélik, az Alec Guinness által megformált öreg Obi-Wan Kenobit pedig az időskori depresszió gyötörheti.
A szerzők fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy
a mentális betegségek és az emberi gonoszság nem járnak kéz a kézben,
az érintettek legtöbbször áldozatai és nem elkövetői az erőszakos cselekményeknek. Jó példa erre a Galaktikus Birodalmat irányító Palpatine császár: makkegészséges, mégis kegyetlen, számító alak, aki lelkiismeret-furdalás nélkül használja fel Anakin Skywalkert a hatalom megszerzésére.
Érdemes még megemlékezni a sorozat legtöbb ellenérzést kiváltó szereplőjéről, Jar Jar Binksről.
Az izgága jelleme miatt hírhedtté vált lény viselkedése a szerzők szerint figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra vezethető vissza.
Természetesen azt a kutatók is megjegyzik, hogy fiktív karaktereknél nehezen lehet pontos diagnózist felállítani egy betegséggel vagy állapottal kapcsolatban. A kitalált elemekkel dolgozó tanulmányok inkább a szemléltetést segítik, ezért oktatóanyagként jól megállhatják a helyüket.