A keresztespókfélék (Araneidae) egyetlen szerencséje, hogy a fürkészdarazsak (Ichneumonidae) lárvái egy évben csak egyszer lepik el az erdőket, szolgasorsra alkalmas nyolclábúakat keresve – pontosan ezért volt azonban olyan nehéz a zombi-jelenséget kutatni is a Kobe Egyetem tudósai számára.
Keizo Takasuka és Kaoru Maeto azt vizsgálták, hogy pontosan hogyan irányítja a Reclinervellus nielseni lárvája a keresztespókot – a Journal of Experimental Biology tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból kiderült, hogy a nyolclábúnak egy már korábban kialakult hálókészítési módszerét idézi fel a pókban, amelyet akkor használ, ha éppen vedléshez készülődik.
A folyamat igazán egyszerű, mégis rendkívül bonyolult: a darázs lepetézik a keresztespók fejére, a kikelt lárva pedig valamiféle kémiai anyag segítségével
arra készteti a pókot, hogy idő előtt vedlőhálót készítsen
– ez egy olyan hálófajta, amely néhány főszálból áll, legfontosabb célja pedig a közepén vedlő pók védelme.
A zombipók a lárva hatására felbontja prédafogásra szolgáló hálóját, és olyat készít a helyébe, ahol a lárva nyugodtan, biztonságban tovább tud fejlődni.
Dr. Takasuka és kollégája megfigyelte, hogy munkája végeztével a keresztespókra megkegyelmező végzet vár: a lárva szépen lassan elfogyasztja, majd a hálóba fordulva továbbfejlődik. A kutatók szerint a lárva számára könnyebb
a pókba már eleve beprogramozott hálószövési technikát előhozni,
mint egy teljesen újat rákényszeríteni. A pókok számára egyetlen szerencse, hogy a paraziták minden évben csak egyszer jelennek meg.