Kisebb a baktériumok számbeli fölénye, mint gondoltuk

Különféle E. coli baktériumok

Testi sejtjeink számának nem tízszerese, csupán négyharmada lehet a bennünk lakozó baktériumoké. A jelentőségük ettől persze nem csökken.

Vajon hány mikrobának szolgál állandó lakhelyül a testünk? Az elmúlt évtizedekben az a tudományos becslés vált általánosan elfogadottá, mely szerint a bennünk élő baktériumok száma a testi sejtjeinkének nagyjából a tízszerese.

Azonban a Weizmann Intézet (Izrael) munkatársai a Cell című folyóiratban most olyan számítást tettek közzé, amely felülbírálja ezt a nézetet:

szerintük egy átlagos felnőtt testében „mindössze” 40 ezer milliárd baktérium jut a 30 ezer milliárd testi sejtre,

vagyis a két szám közötti arány jóval közelebb áll az 1:1-hez, mint korábban feltételezték.

Különféle E. coli baktériumok Forrás: Wikimedia Commons

A testünkben élő baktériumok a legkülönbözőbb módokon befolyásolják egészségünket. Mikrobiótánk (vagyis a bennünk élő mikroorganizmusok összessége) összetétele meghatározza az elhízásra való hajlamunkat éppúgy, mint a gyógyszerekre adott válaszunkat.

Egyes kutatók már-már „második genom”-ként beszélnek az emberrel együtt élő mikrobiális életközösségről, utalva arra, hogy

társutas baktériumaink génjei éppoly lényegesek lehetnek egy-egy betegség kezelése szempontjából, mint a sajátjaink.

Becslések

A tudomány tehát egyre inkább felismeri az emberi mikrobiom egészségügyi jelentőségét, és ez a fokozódó érdeklődés indította a Weizmann Intézet kutatóit – Ron Milo professzort, valamint Dr. Shai Fuchsot és a diákként velük dolgozó Ron Sendert – arra, hogy számításaikkal felülvizsgálják a „privát” baktériumaink számára vonatkozó elfogadott becslést.

Bélbaktériumok Forrás: AFP/Science Photo Library

Kutatásuk egy nagyobb vállalkozás részét képezte: a „Sejtbiológia számokban” (Cell Biology by Numbers) című, Milo és a California Institute of Technology-nál dolgozó Rob Philips által jegyzett kötet a közelmúltban látott napvilágot. A könyv, amint a címe is sugallja, azokat a felismeréseket foglalja össze, amelyekhez az élő sejtekkel kapcsolatos számítások és becslések révén jutott a tudomány.

Az eredeti becslést, mely szerint a bennünk lakó baktériumok tízszeres számbeli fölényben volnának testi sejtjeinkkel szemben, egyebek mellett arra a feltételezésre alapozták, hogy az átlagos baktériumsejt mintegy ezredakkora, mint az emberi test egy átlagos sejtje.

Escherichia coli baktérium Forrás: AFP/SPL

A vastagbélben van a legtöbb baktérium

A gond csak az, hogy nem nagyon beszélhetünk „átlagos” emberi sejtről, ahogy „átlagos” baktériumról sem, ugyanis

mind a mi sejtjeink, mind a baktériumsejtek mérete roppant széles skálán mozog.

Vörösvérsejtjeink például századakkorák vagy még kisebbek, mint egy zsír- vagy izomsejtünk, a vastagbelünket benépesítő mikrobák pedig vagy négyszer nagyobbak a számolásnál általában használt „szabványos” baktériumméretnél.

A Weizmann Intézet kutatói ezért számításaikat részben a különböző méretű emberi sejtek, részben az eltérő nagyságú baktériumok számaival súlyozták. Eredményeiket az egyes szervekre lebontva azt is kimutatták, hogy egyedül a vastagbelünkben több baktérium él, mint az összes többi szervünkben együttvéve.