Ez a viselkedés ma is megfigyelhető néhány madárnál és a mostani felfedezés azt sugallja, hogy a két lábon járó, húsevő theropodák (szörnylábúak) csoportjába tartozó dinoszauruszok is éltek a gyakorlattal nagyjából 100 millió évvel ezelőtt.
A denveri Colorado Egyetem szakértője, Martin Lockley szerint az őshüllők, vélhetően hímek, a jelek szerint csoportokba gyűltek és "eszeveszett kapirgálásba kezdtek" a karmos lábaikkal, hogy magukhoz vonzzák a nőstényeket.
Felépítésüket tekintve a theropodák olyanok voltak, mint a Tyrannosaurus rex (T. rex) kisebb verziói. A kaparásnyomok mellett talált lábnyomok különböző testhosszokra utalnak: a legnagyobb példány nagyjából négy méter lehetett az orra hegyétől a farka végéig.
A talajba vájt mélyedések hossza az 1,8 métert is eléri. A leleteket az egyesült államokbeli Colorado állam négy helyszínén találták. Lockley a Scientific Reports című folyóiratban számolt be az eredményekről.
A Maryland Egyetem őslényszakértője, Thomas Holtz Jr. szerint ésszerű feltételezésnek tűnik, hogy theropodáktól származnak a nyomok, ugyanakkor nem biztos, hogy azok párzási szertartáshoz köthetőek.