A jelenséget Földünktől 7800 fényévre, a Hattyú csillagképben (Cygnus) lehetett megfigyelni. Néhány felvillanás annyira fényes volt, hogy egy 20 centiméter átmérőjű teleszkóppal még az amatőr csillagászok is könnyűszerrel megnézhették.
Kimura Mariko, a Kiotói Egyetem kutatója szerint az eredmény azért is számít fontosnak, mert bizonyítja, hogy a fekete lyukak közelében történő események megfigyelése
normál, optikai távcsövekkel is lehetséges,
vagyis nem kell minden esetben professzionálisabb röntgen-, vagy gamma-teleszkóphoz nyúlni, ha ilyen objektumokat akarnak vizsgálni.
A V404 Cygni nevű fekete lyuk 26 éven keresztül inaktív volt. Az ébresztette fel, hogy erős gravitációs vonzása miatt egy közeli csillagból anyagot szívott magába. Az égitestből származó gáz és por spirálisan zuhant a fekete lyuk felé.
A befelé zuhanó anyag korongszerű szerkezetet vett fel az eseményhorizont környékén (ez az a határ, amin túl a fény már nem tud kiszabadulni a fekete lyuk gravitációs vonzásából) közben pedig sugárzást bocsátott ki. Ilyen sugárzást eddig is tudtak észlelni röntgen- és gamma-tartományban, most azonban a korong annyira felhevült (a tanulmány szerint 10 millió Celsius fokra), hogy amatőr távcsövekkel is látható fényjelenséget produkált.
Egy csillag bekebelezésének folyamata (animáció)
Az eseményt először a gammakitöréseket vizsgáló Swift műhold detektálta, a japán kutatók csak ezt követően kezdték figyelni a fekete lyukat a világ 26 pontjáról optikai távcsövek segítségével. A V404 Cygni két héten keresztül maradt aktív, az egyes felvillanások között percek vagy órák teltek el.
A V404 Cygni környékén tapasztalható felvillanások
Annyira fényes volt a fekete lyukba zuhanó anyag, hogy a függönyként takaró csillagközi gáz és por sem tudta elfedni”
– mondta Poshak Gandhi, a Southamptoni Egyetem csillagásza a brit The Guardian napilapnak. Az új eredményeket a Nature magazinban publikálták.