Ezek a rovarok bonyolult, föld alatti "államot" építenek és szoros szimbiózist alakítanak ki bizonyos gombákkal, melyeket táplálékként termelnek a levéldarabokból kialakított termőföldeken - állapították meg az Atta cephalotes rendszertani nevű levélvágóhangya-faj életébe betekintő amerikai kutatók.
Ryan Garrett, az Oregoni Egyetem tudósa és kollégái kiderítették, hogy a levélvágó hangyáknak három kilométeres, vagyis
saját testhosszuk egymilliószorosának megfelelő szakaszt is át kell rágniuk
ahhoz, hogy egy négyzetméternyi levelet feldolgozzanak. Ezt a hatalmas erőt igénylő feladatot a lehető leginkább energiatakarékos módon képesek elvégezni.
A kutatók laboratóriumi vizsgálatokkal megfigyelték, hogy a hangyák a kis, már perforált levéldarabokat részesítik előnyben, ezeket még a szabadban kiválogatják és föld alatti építményükbe viszik, ott aprítják föl.
Feltételezésük szerint ezt a munkát elsősorban fiatal, még szinte sértetlen állkapoccsal rendelkező állatok végzik, így az energiafelhasználást a minimálisra csökkenthetik.
"A levéldarabok 90 százaléka a hangyafészekbe kerül. A hangyák olyan darabokat választanak ki, amelyek felaprításához kevesebb munka is elég. A felvágásban különösen jók:
gyakran három lábukra állnak, másik hárommal pedig a levelet tartva rágnak
A rovarok a levéldarabokat szétvagdossák, lenyalogatják róluk az apró élőlényeket és átlyukasztják a darabokat. A kutatók feltételezése szerint az utóbbit azért teszik, hogy segítsék a gombaspórák beágyazódását. Ezután egy "malterként" használt váladékkal vonják be a leveleket és a szivacsszerű anyagot ügyesen elegyengetik, majd gondosan ápolják kis "gombakertjüket". A körültekintő nevelgetés nélkül a gombákat egy másik gombafaj megtámadná és kiirtaná.
A levélvágó hangyák nagyon összetett, megosztott munkával telő élete még sok titkot rejt magában. Társadalmukat Bert Holldöbler és Edward Wilson kutatók Pulitzer-díjjal is jutalmazott The Ants (A hangyák) című könyvükben "tökéletes szuperorganizmusoknak" nevezik, az állatokat pedig az állatvilág hét csodájának egyikeként tartják számon.
Gigantikus, föld alatti építményeik akár 50 négyzetméteresek is lehetnek.
Würzburgi kutatók korábban felismerték, hogy az elsősorban Amerika trópusi és szubtrópusi területein élő levélvágó hangyák belső "hírhálózattal" rendelkeznek, ennek segítségével gyorsan és hatékonyan lelegelhetik az új területeket még mielőtt más hangyacsapatok megelőznék őket.