Egyre gyorsabban fogy az orrszarvúk ideje. Az állatok végső menedékének számító Dél-Afrikában a tülkökre fókuszáló, egyre féktelenebb orvvadászat során csak az utolsó két évtizedben 20 ezer rinocéroszt öltek meg.
Még a természetvédelmi szakemberek között is megoszlik a vélemény arról, hogy a végső válasz mi lehet erre a bizonytalan kimenetelű orvvadászati krízisre. Egyre többen sürgetik a nemzetközi orrszarvú-tülök kereskedelmének legalizálását, a piac komolyabb szabályozásával.
„A szarv kereskedelmének globális tilalma nem tud gátat szabni a kielégíthetetlen nemzetközi igényeknek” – mutat rá a Science című tudományos folyóirat, hozzátéve, hogy
Dél-Afrikában jelenleg naponta körülbelül két orrszarvút ölnek meg a vadorzók.
A szakemberek úgy látják: az igényeket ki lehetne elégíteni a még élő állatok szarvának kíméletesebb levágásával.
„A jelenlegi helyzet igazi kudarc, és minél tovább várunk a legális kereskedelem életbe léptetésével, annál több orrszarvút veszítünk el” – nyilatkozta Duan Biggs a Queenslandi Egyetem kutatója.
Pretoria legfelsőbb bírósága feloldotta a dél-afrikai a belföldi kereskedelmi tilamat, miután a földbirtokosok beadták petíciójukat, akik állítják: csakis így lehet megvédeni az állatokat, amelyeknek élete sokkal értékesebb, mint hogy cselekvés nélkül hagyják őket meghalni. A The Guardian arról számol be:
a legtöbb illegális vadászatot a Kruger Nemzeti Parkban követik el,
ahol tavaly 827 orrszarvút veszítettek emiatt. A területen a kormány mozgósította a hadsereget is.
Csakúgy, mint a kenyai Ol Pejeta Parkban, ahol különös figyelmet fordítanak az orvvadászok elleni védekezésre. Itt őrzik az északi szélesszájú orrszarvúk valószínűleg utolsó vadon élő példányait.
A világ egyik legnagyobb menedékehelyén a nap 24 órájában állig felfegyverzett őrök vigyáznak az állatokra. Az intézmény három északi szélesszájú orrszarvúja azonban nem képes természetes úton szaporodni a hím alacsony spermaszáma miatt, miközben a nőstények vagy nem tudják kihordani a kicsinyüket, vagy nem is tudnak teherbe esni.
A kenyai szakemberek ezért mesterséges megtermékenyítéssel próbálják megmenteni a fajt a kipusztulástól.
„A megtermékenyítési technikák nem kockázatmentesek, de úgy látjuk, hogy nincs már más lehetőség, miközben az idő egyre fogy” – húzta alá közleményében Richard Vigne, a vadrezervátum egyik illetékese.
Az utóbbi években hatalmasra nőtt a kereslet az orrszarvútülkök iránt. A megrendelések főként Ázsiából érkeznek, és a feketekereskedelem terjeszkedése miatt a ma élő öt orrszarvú fajból három súlyosan veszélyeztetett. Az orrszarvúak tülkét – tévesen – afrodiziákumnak tekintik, más esetekben értékes tőrmarkolatot készítenek belőle. A porrá őrölt portékáért kilogrammonként akár 50 ezer eurót is elkérnek.
„Ki fog vásárolni, ha az export illegális? Csakis a csempészek!” – mondja Dr. Daniel Stiles, az illegális vadkereskedelem szaktanácsadója.
A legális kereskedelem támogatói szerint a felnőtt állatok leválasztott szarvát porrá őrölten lehetne eladni a vietnámi és kínai piacra, amely Dr. Enrico di Minim 2014-es tanulmánya szerint összesen 717 dollár profitot termelne minden évben. Ráadásul extra vonzerőt jelenthet olyan vadfarmok létrehozása, ahová ezek az állatok kerülnének.
Mert a szarvak két éven belül visszanőnek, és a helybéliek egyetérteenek, hogy a menedéket is figyelembe véve a vállalkozás „megújítható”.
Di Mimin szerint ha ez a pénzmennyiség direkt módon a védelmi tevékenységbe kerül, akkor elméletileg gátat szab az orvvadászat krízisének. Ellentétben a súlyosan instabil közép-afrikai országokkal (ahol az elefántok szintén gyakran esnek az orvvadászok áldozatául) a dél-afrikai korrupció elegendő pénzzel szinten tartható és a természetvédelemre fordítható.
„A természetvédelmi erőfeszítések végső célja egy hathatós, erkölcsös gazdasági körforgás létrehozása” – fogalmazta meg Dr. Daniel Stiles. – „Ez azt jelenti, hogy miközben az emberek a vadvilághoz kapcsolódva egyfajta juttatást kapnak, mégsem csökken végeredményben az ott élő állatok száma.”
Csütörtökön a Dél-Afrikai Környezeti Minisztérium azonnal fellebbezett a legmagasabb bíróság döntése ellen, hogy a tilalom jelenleg is érvényben maradjon. Ám a kormány igen nagy jelentőséget tulajdonít a már említett petícióknak, melyek az orrszarvú-tülök export legalizációjára szólítanak fel. Stiles szerint sajnálatos módon
az állatok jogaiért harcolók a fenntartható hasznosítás elvét nem fogadják el.
„Én egyszerűen nem látom, hogy merre tovább” – mondja végül. – „Nem látom esélyét, hogy Kína és Vietnám a közeli jövőben legalizálná a szarvak kereskedelmét. És a dolgok meglehetősen barátságtalan jövőt jósolnak a rinocéroszoknak.”