A szigetországbeli tudósok Morita Koszuke vezetésével 2012-ben jelentették be, hogy sikerült előállítaniuk a megfoghatatlan 113-as rendszámú elemet, a periódusos rendszer egyik hiányzó elemét.
A 113-as elem, amelynek atommagjában 113 proton van,
a Földön nem fordul elő természetes állapotban,
ezért laboratóriumban kell előállítani. Ennél nagyobb rendszámú elemeket is hoztak már létre, ám a 113-as elemmel sokáig nem tudtak megbirkózni a kutatók, míg végül a RIKEN Nishia Központjában (RNC) sikerült létrehozni a rendkívül instabil elemet, amely gyorsan el is bomlott.
A transzurán (uránon túli) elemek természetes körülmények között magfúzióval, a csillagok belsejében születnek. Földi körülmények között a szupernehéz elemeket két nehézion atommagjának ütköztetésével tudják létrehozni, ám nehéz észlelni őket, mert kevés keletkezik belőlük, és gyorsan szétesnek.
Minél több proton és neutron van egy atommagban, annál bomlékonyabb a szóban forgó elem.
Új elem létezését csak felülvizsgálati eljárás után ismeri el hivatalosan a kémikusok nemzetközi szervezete, az IUPAC és a fizikusok nemzetközi szervezete, az IUPAP. E szervezetek akkor fogadnak el igazoltnak egy bejelentést, ha az új elem létrehozói a teljes bomlási sort igazolni tudják, illetve egy másik gyorsítóban is meg tudják ismételni.
Erre alkalmas intézet a világon csak néhány található, ilyen a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (Kalifornia, Egyesült Államok), az Egyesített Atomkutató Intézet (Dubna, Oroszország) és a darmstadti Nehézionkutató Intézet (Németország).
Az eredmények igazolásával ez lett az első eset, hogy Japánban új elemet fedeztek fel. Egyúttal Japán az első ázsiai ország, amely megkapta a jogot, hogy elnevezzen egy periódusos rendszerben szereplő elemet. Morita Koszuke a csütörtöki bejelentést követően azt mondta, egy éven belül eldöntik, mi legyen a 113-as elem neve.
Találgatások szóltak arról, hogy majd japónium lesz, de Morita ezt elvetette.
Az IUPAC és az IUPAP csütörtökön a 115., a 117. és a 118. elem hivatalos elismerését is bejelentette. Az első kettőnek a dubnai orosz, a Livermore-laboratórium és a Tennessee állambeli Oak Ridge Nemzeti Laboratórium amerikai kutatói adhatnak nevet, a harmadiknak a dubnai és a Livermore tudósai.