A világ minden olyan városában, ahol van metró, két csoportra lehet osztani az utazóközönséget: azokra, akik állnak a lépcsőn, illetve azokra, akik közöttük ide-oda szlalomozva próbálnak néhány másodpercet lefaragni az utazási időből.
A helyi közlekedési szabályon alapul, hogy melyik oldalra illik állni: a jobb oldali közlekedésű New Yorkban, Párizsban és Budapesten is a jobb oldalra terelik az utasokat, míg a bal oldali autóvezetést alkalmazó Tokióban, Szingapúrban vagy Ausztráliában balra. Ám van néhány kivétel: a szintén japán Oszakához hasonlóan a londoni mozgólépcsőkön is szigorúan a jobb oldalra kell állni.
A világ első metrója az 1863-ban indult londoni Tube,
nem csoda, hogy a helyiek vérébe ivódott a "Please stand on the right", azaz "Kérjük, álljon a jobb oldalra!" felirat, amely az iparkodók számára lehetővé teszi a menet közbeni előzést a bal oldalon. Ezt a szabályt az angolok 90 százaléka betartja.
Nagy megdöbbenést keltett, amikor néhány hónapja a Holborn állomáson feliratok jelentek meg: csúcsidőben a lépcsőfokok mindkét oldalán állni kell. A londoniak némelyike azon ironizált, hogy ez valóságos provokáció, kénytelenek úgy viselkedni, "akárcsak a turisták".
Minden a mozgólépcső hosszán múlik: megfigyelések szerint akármennyire is fegyelmezett az utazóközönség, a jobbra állás csak a rövid lépcsőkön hatékony. A 18 méternél hosszabb mozgólépcsőkön azonban épp ellentétes hatást vált ki, mivel a másutt lépcsőző utasok 60 százaléka is inkább egyhelyben áll ezeken.
A hosszú lépcsőkön tehát a jobbra állós módszer kedvez az igazán sportos egyéneknek, ám a tömeg haladását lényegesen lassítja:
a palacknyakhatás miatt a több irányból, nagyobb térből érkező utasok feltorlódnak a mozgólépcső szűk bejáratánál.
2015 novemberében hetekig tesztelték a londoni Holborn állomás 23,41 méter hosszú mozgólépcsőjét. Amikor csak a jobb oldalon álltak az utasok, percenként átlag 81,25 főt volt képes szállítani a lépcső. Ellenben, ha mindkét oldalon álltak, akkor percenként átlagosan 112,5 főre nőtt az áthaladó utasok száma.
Az eredmények szerint a holborni kísérletben átlagosan 31,25 fővel többen fért fel a lépcsőre percenként, amitől 28 százalékkal lett jobb a mozgólépcső szállítókapacitása. Volt olyan reggel, amikor a korábbi óránkénti 12745 fős forgalom az új szabályozásnak köszönhetően felugrott 16220 főre. Nagy különbség ez csúcsidőben!
Az utasok többsége zúgolódott ugyan, de a londoni metróhálózat vezetői szerint hosszú távon kénytelenek lesznek beletörődni a változtatásba. A város lakossága rohamtempóban gyarapodik, a jelenlegi 8,6 milliós népesség becslések szerint 2030-ra eléri a 10 milliót. A szakértők úgy vélik, a londoni tömegközlekedés iránti igény 60 százalékkal fog nőni.
A zsúfoltság csökkentése érdekében fejlesztéseket terveznek, például a járatok sűrítését, illetve új, szélesebb ajtós metrókocsikat, amelyek több utas gyors ki- és beszállását teszik lehetővé. Igen ám, de a megnövekedett forgalmat továbbra is ugyanazok a mozgólépcsők szállítják majd – elengedhetetlen lesz tehát a mindkét oldalon állás szabályának teljes körű elfogadtatása.
A holborni kísérlet során
az állomás dolgozói először fel-alá utaztak a mozgólépcsővel, és saját testükkel blokkolták a bal oldali haladást.
Ám miután többször is majdnem ökölharccá fajult a helyzet, inkább hangosbeszélővel folyamatosan tájékoztatták az utasokat arról, hogy csúcsidőben mindkét oldalon kell állniuk. Az érkező pároknak pedig odasúgták, hogy cövekeljenek le a lépcső közepén kézenfogva, így akadályozva azokat, akik szlalomozva próbálnák meg kikerülni őket.