A döntést kedden ismertették a chicagói Bulletin of the Atomic Scientists' című folyóiratban az órát üzemeltető atomtudósok.
A Végítélet Órájának lényege, hogy megmutassa, mennyi időnk van hátra egy globális katasztrófa bekövetkezéséig, melyet az éjfél jelent. A 2015-ös év több, kedvező irányba mutató fejleménye miatt a kutatók úgy határoztak, hogy nem lendítik tovább a mutatót a végzetes időpont felé, ez azonban nem jelenti a veszély elmúltát.
Az aggasztó problémák között szerepel a szíriai és az ukrán helyzet, az Egyesült Államok és Oroszország fokozódó szembenállása, valamint az észak-koreai atomprogram is – írja a Reuters.
Az sem ad okot örömre, hogy bár közel 200 ország megegyezett a párizsi klímacsúcson a szén-dioxid kibocsátás visszaszorításáról, a tavalyi év a legmelegebb volt a mérések kezdete óta. Ráadásul a Bulletin szerint az üvegházhatású gázok visszaszorításával kapcsolatban tett önkéntes vállalások nem elegendőek a klímaváltozás megállításához.
A Bulletin of the Atomic Scientists című kiadványt 1945-ben alapították az első atombomba kifejlesztésében közreműködő tudósok. A szimbolikus mutató 1953-ban állt legközelebb az éjfélhez (23 óra 58 perc), amikor a Szovjetunió egy hidrogénbombát tesztelt. A legtávolabb 1991-ben, a hidegháború végén jártunk a globális katasztrófától, ekkor 17 perc volt éjfélig.
A Végítélet Óráját tavaly tekerték előre 2 perccel az atomfegyverkezési versenytől való félelem és a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak miatt. A szimbolikus óra mutatójának állásáról évente dönt a folyóirat mögött álló tudományos testület.