Lev Vigotszkij, a pszichológia egyik legbefolyásosabb képviselője, azt állította, hogy az emberek csak egymástól – mondjuk a szüleiktől – tanulva sajátítják el, hogyan használják az eszközöket. Azt is hozzátette, hogy
a gyerekek spontán eszközhasználata „gyakorlatilag nulla”.
A mostani tanulmány azonban rácáfol erre az elképzelésre.
A Birminghami Egyetem kutatói először tanulmányozták a gyerekek eszközhasználatát a nagy emberszabású majmok képességeivel összehasonlítva. Eredményeiket a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban teszik közzé.
A kutatók a vad csimpánzoknál és orangutánoknál megfigyelt eszközhasználati viselkedésre alapozták a feladatokat, és ezeket oldatták meg 50 gyerekkel, akiknek kora 2,5-3 év közé esett.
A csoport azt tapasztalta, hogy a 12 feladat közül 11-ben a gyerekek spontán módon kitalálták a helyes eszközhasználati viselkedést. Az is kiderült, hogy azokat a viselkedésmintákat, amelyek gyakran előfordulnak az emberszabásúaknál, gyakrabban találták ki a gyerekek. Ez azt jelzi, hogy
nagy az átfedés az emberek és az emberszabású majmok fizikai kogníciós (gondolkodással kapcsolatos) képességei között.
„Három ok miatt választottuk az emberszabású majmoktól vett feladatokat” – mondta Eva Reindl PhD hallgató. „Először is ezek ismeretlenek a gyerekek számára. Ez biztosítja azt, hogy a gyerekeknek valóban ki kell találniuk a megfelelő viselkedést, és nem valami társadalmilag megszerzett korábbi tudást használnak fel.
Másodszor ezek ökológiailag relevánsak és harmadszor lehetővé teszi számunkra, hogy fajok közti összehasonlítást végezzünk a szerepet játszó kognitív képességeket illetően.”
„Az elképzelés az volt, hogy a gyerekeknek odaadjuk a feladat megoldásához szükséges nyersanyagot” – mondta Claudio Tennie, a kutatások vezetője. „Megmondtuk a gyerekeknek, mi a feladat célja, például vegyék ki a pompomot a dobozból, de sosem említettük, hogy ehhez eszközt kell használniuk. Utána vizsgáltuk,
vajon a gyerekeke maguktól rájönnek-e a helyes szerszámhasználatra.
„Noha igaz, hogy az emberi eszközhasználat kifinomultabb formáihoz valóban szükséges a társas tanulás, meghatároztunk egy sor olyan alapvető eszközhasználatot, amelyekre ez ne vonatkozik” – mondta Reindl. „Az emberszabású majmok feladatait használva ki tudtuk mutatni, hogy az emberi eszközkultúra e gyökerei közösek az emberszabásúak között, az embert és potenciálisan az utolsó közös ősünket is beleértve.”
A jövőben a kutatók megpróbálják kiterjeszteni a vizsgálatokat abba az irányba, hogy a gyerekek és az emberszabású majmok számára is teljesen
új eszközhasználati feladatokat oldatnak meg,
például olyanokat, amelyeket nem főemlős állatoknál figyeltek meg, de sem a gyerekeknél, sem az emberszabásúaknál nem fordul elő spontán módon.