Az újonnan felfedezett növényfaj tudományos neve Strychnos electri, és egy olyan, trópusi növényeket tömörítő nemzetségbe (Strychnos) tartozik, melynek tagjai mérgező vegyületet, úgynevezett sztrichnint állítanak elő, írja a BBC weboldala. Ez egy erős fiziológiai hatású, rendkívül mérgező alkaloid, a legerősebb mérgek egyike, ezért öngyilkosságra, gyilkosságra, valamint Angliában a sör keserű ízének fokozására is használták.
A felfedezést a Nature Plants című szakfolyóiratban írták le.
A növények maradványait nem most, hanem 1986-ban találták meg a Dominikai Köztársaságban: egy entomológus (rovarokkal foglalkozó biológus), George Poinar professzor eredetileg ősi rovarok maradványait kutatta, és sikerült is 500 fosszíliát begyűjtenie.
Azt azonban nem sejtette, hogy a gyűjteménybe az ízeltlábúak mellett virágok is kerültek.
Majdnem harminc évbe telt, mire sikerült kiszúrni a „kakukktojásokat”.
A borostyánba rekedt növényi fosszíliákkal az a gond általában, hogy nem teljesek, gyakran töredezetten kerülnek elő, a most leírt növény maradványai azonban szinte teljes épségben megmaradtak: a két, 10 milliméter nagyságú, tölcsér alakú apró virág sárgásbarna borostyánba kövesedett. A virágok olyan nagyszerű állapotban maradtak fenn, hogy az még a szakemberek számára is meglepetés volt.
2015-ben az amerikai Rutgers Egyetem egyik kutatójának sikerült nagy felbontású képeket készítenie a leletekről, amiket részletesen elemzett.
A tudósok a Strychnos nemzetség 200 fajának tulajdonságait vetették össze a borostyánba ragadt virágok szerkezetével. A vizsgálatok során derült ki, hogy a Strychnos electri – hasonlóan ma élő rokonaihoz – nem lehetett egészséges csemege az akkor élt állatok számára. A virágok trópusi, nagy páratartalmú erdőségekben nőttek.
A Strychnos electri a virágos növények három legnagyobb evolúciós családfájának egyikéhez, az Asteridae csoporthoz tartozik, amely a kréta időszakban, több mint százmillió éve jelent meg a Földön. Ebbe a rendkívül színes, több mint 80 ezer fajt magába foglaló csoportba tartozik például a napraforgó, a burgonya, a kávé és a menta is.
Az eredmények mellett azért is tekinthető fontosnak e felfedezés a kutatók szerint, mert rámutat arra, hogy számos, eddig még ismeretlen faj lapulhat a világ természettudományi múzeumainak gyűjteményeiben.