Az óceánban hallható titokzatos moraj forrása már régóta foglalkoztatta a tengerbiológusokat, abban azonban biztosak voltak, hogy nem a bálnák vagy delfinek kommunikációja keltette a hangokat. Most úgy tűnik, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatóinak sikerült kiderítenie, mi okozza a furcsa zajt.
Nagy érzékenységű mikrofon segítségével jártak a rejtély végére.
Eszerint a mezopelágikus zóna élőlényei (halak, medúzák, garnélák, tintahalak) felelősek a különös hangokért.
A mezopelágikus zóna a nyílt tenger körülbelül 200-1000 méteres mélységtartománya. Itt az áthatoló fény már nem elegendő a fotoszintézishez, de elég a vízi állatok látásához.
Mivel ebben a mélységtartományban nincs annyi élelem, mint a felszínhez közelebbi régióban, ezért az állatok éjszakánként felfelé veszik az irányt, ahol bőségesen van táplálék. Amikor fel-, illetve leúsznak, jellegzetes – leginkább zümmögésre emlékeztető – hang hallható. A moraj nem hangos, mindössze 3-6 decibellel nagyobb az óceáni háttérzajnál, és napszaktól függően egy vagy két óráig hallani – írja a Discovery News híroldal.
Az óceán rejtélyes hangja ide kattintva hallgatható meg.
Természetesen a kutatók nem kaptak választ minden kérdésre, például nem tudni, mi lehet a hangkibocsátás célja. Az egyik biológus, Simone Baumann-Pickering szerint elképzelhető, hogy az élőlények kommunikációját hallhatjuk a hangfelvételen, de ugyancsak lehetséges opció, hogy a halak „gázkibocsátását” rögzíti a mikrofon, amit a lebegést szabályozó úszóhólyag okoz.
Amennyiben a kommunikációs teória bizonyul helyesnek, akkor a kutatók az óceáni ökoszisztéma működésének eddig felfedezetlen oldalát ismerhetik meg. Az is kiderülhet, hogy a hangok elárulnak-e valamit a mezopelágikus zóna ragadozóinak a zsákmány helyzetéről.