Az X bolygó lehet a felelős a tömeges kihalásokért

Az úgynevezett Chicxulub-aszteroida 65 millió évvel ezelőtti becsapódása tömeges fajkihalást okozott

Az ősmaradványok által jelzett periodikus tömeges kihalások kapcsolatban állhatnak a feltételezett kilencedik bolygóval, állítja egy amerikai professzor.

Daniel Whitmire, nyugalmazott asztrofizika professzor, az Arkansasi Egyetem matematikatanár arra a következtetésre jutott, hogy a rejtélyes és nem bizonyított létezésű „X vagy tízedik bolygó” (amit az újabb kutatások fényében helyesebb kilencedik bolygónak hívni, mivel a Plutót „lefokozták” törpebolygóvá) váltott ki olyan üstököszáport, ami azután kiválthatta a tömeges kihalásokat.

Elképzeléseit a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóirat januári számában publikálta.

Talán mégse legenda az X bolygó

Noha a tudósok már 100 éve kutatnak az X bolygó után, csak nemrég növekedett meg igazán annak esélye, hogy valóban létezik. A Caltech kutatói felfedeztek egy új objektumot a Kuiper-övben (KBO, Kuiper belt object), amely pontosan ott mozog, ahol a rejtélyes kilencedik bolygónak kellene lennie. Mike Brown bolygókutató a Twitterén jelentette be az izgalmas eredményeket.

Illusztráció a kilencedik bolygóról Forrás: Caltech/R. Hurt (IPAC)

A Kuiper-öv egy üstökösökből és más nagy objektumokból álló, korong alakú terület a Neptunuson túl. Ha a Caltech kutatóinak igazuk van, akkor

a kilencedik bolygó nagyjából 10-szer akkora tömegű, mint a Föld és jelenleg akár a Földnél 1000-szer távolabb található a Naptól.

Az üstököselméletet 1985-ben publikálták először

Whitmire és munkatársa, John Matese először 1985-ben publikálta kutatási eredményeit az X bolygó és a tömeges kihalások közötti összefüggésről a Nature folyóiratban. Ekkor elméletük a Time magazin címlapjára is felkerült „Az üstökösök pusztították ki a dinoszauruszokat? Merész, új elmélet a tömeges kihalásokról” címmel.

A Naprendszer bolygói (a Pluto és az „X bolygó” nélkül) Forrás: NASA

Abban az időben három magyarázatot vetettek fel a rendszeres üstököszáporok magyarázatára: X bolygó, a Nap ikercsillagának léte és a Nap vízszintes oszcillációi, miközben a galaxisban kering.

A két utóbbit ezt követően kizárták, mint ami nem egyeztethető össze a paleontológiai feljegyzésekkel. Csak az X bolygó maradt életképes teória, és ez most megújult figyelmet kapott.

Üstököszápor 27 millió évenként

Whitmire és Matese elmélete szerint miközben az X bolygó a Nap körül kering, dőlt pályája lassan forog és az X bolygó 27 millió évenként áthalad a Kuiper-övön, kiütve onnan az üstökösöket a belső Naprendszerbe.

A dinoszauruszok pusztulása (illusztráció) Forrás: Origo

A kimozdított üstökösök nemcsak a Földbe csapódnak, hanem szétmorzsolódnak a belső Naprendszerben, amint közelebb kerülnek a Naphoz, ily módon csökkentik a Földre jutó napfény mennyiségét.

1985-ben a paleontológiai adatok egészen 250 millió évre visszamenőleg alátámasztották a rendszeres üstököszápor elméletét.

Az újabb kutatások egészen 500 millió évig visszamenőleg szolgáltatnak bizonyítékokat ilyen eseményekre.

Eltérő becslések

Whitmire és Matese eredeti tanulmányukban közzétették saját becslésüket az X bolygó méretéről és keringéséről. Úgy vélték, hogy tömege egytől ötszöröse a Földének és nagyjából 100-szor távolabb kering a Naptól, azaz jóval kisebb értékeket adtak meg, mint a Caltech kutatói.

Matese azóta visszavonult és már nem publikál. Whitmire 2012-ben nyugdíjba vonult korábbi munkahelyéről (Louisianai Egyetem) és 2013-tól kezdett matematikát tanítani az Arkansasi Egyetemen.

A feltételezett kilencedik bolygó tömege, akár 10-szerese is lehet a Földének Forrás: Caltech

Whitmire azt nyilatkozta, igazán izgalmas az a lehetőség, hogy egy távoli bolygónak jelentős befolyása lehet a földi élet evolúciójára.

30 év óta részese vagyok ennek a történetnek”

– mondta Whitmire. „Ha valaha lesz végleges válasz, szeretnék könyvet írni erről.”