A Trace Gas Orbiter keringőegység és a Schiaparelli leszállóegység megkezdte hét hónapos útját a vörös bolygó felé. A felbocsátásra március 14-én került sor magyar idő szerint délelőtt 10:31-kor egy orosz Proton-M hordozórakéta fedélzetén Bajkonurból.
Az űrszonda 21:13-kor vált le az utolsó rakétafokozatról, hogy önálló útjára álljon a Mars felé. Az első jelek az Európai Űrügynökség darmstadti irányító központjába 22:29-kor érkeztek meg az Afrikában található Malindi vevőállomáson keresztül.
Az adatok megerősítették, hogy a felbocsátás sikeres volt
és az űrszonda megfelelően működik. A keringőegység napelemtáblái is sikeresen kinyíltak és a szonda úton van a számára kijelölt, Mars felé vezető pályán.
„Hosszú fejlesztés eredményeként jutott el az első ExoMars küldetés a felbocsátásig. Köszönhetően a kemény munkának és a nemzetközi csapatnak egy új korszak nyílik a Mars felfedezésében.” – nyilatkozta Johann-Dietrich Woerner az Európai Űrügynökség igazgatója.
A Trace Gas Orbiter (TGO) keringőegység és a Schiaparelli leszállóegység
együtt utaznak mintegy hét hónapon keresztül a Marsig,
majd október 16-án elválnak egymástól mintegy 900.000 km távolságban a bolygótól.
Ezt követően október 19-én a Schiaparelli leszállóegység belép a Mars atmoszférájába és mindösszesen hat perc alatt eléri majd a felszínt. A leszállóegység tudományos kísérleteket fog végezni és technológiákat demonstrál a következő ExoMars küldetés számára.
Példaképpen első alkalommal végez majd méréseket a Mars felszínén tapasztalható elektromos tér és légköri porkoncentráció összefüggéseinek vizsgálatára.
Ezáltal pontosabb képet alkothatunk a Marson tapasztalható porviharok természetét illetően, amelynek tapasztalatai egyáltalán nem elhanyagolhatóak egy jövőbeli emberes Mars expedíció szempontjából sem.
Mindeközben a TGO keringőegység erősen elliptikus, négy napos pályára áll a Mars felett, melynek a legközelebbi pontja 300 km, míg a legtávolabbi pontja közel 96.000 km lesz a bolygó felszínétől. Egy éven keresztül, számtalan pályamanővert követően és felhasználva a marsi légkör fékező hatását, a keringőegység átáll majd a 400 km magas körpályára.
Közben pedig folytatja tudományos küldetését, melynek keretében (ahogyan a nevében is szerepel)
az atmoszféra azon összetevőit elemzi majd, amelyek geológiai és biológiai aktivitásra utalhatnak.
Külön figyelmet fordít a kutatás a metán vizsgálatára, amely Földünkön – természetes úton – geológiai és biológiai aktivitás eredményeképpen keletkezik.
Az eredmények fényében jobb képet alkothatunk majd a metán lehetséges keletkezési folyamatairól a Marson, amely akár biológiai folyamatok korábbi vagy éppen jelenlegi nyomaira is utalhat.
A keringőegység a későbbiekben kommunikációs átjátszóállomásként fog funkcionálni a második ExoMars küldetés számára, melynek keretében egy rovert küldenének a Mars felszínére. A második küldetés a tervek szerint 2018. májusában indulhat a vörös bolygóra, és 2019. elején érhet célba.
(A szező asztrofizikus, az MTA kutatója)