Lesz törzskönyvezés, és lesznek származási lapok is, csak más lesz rá a szabályozás - mondta az Origónak Fekete László, a Hírös Magyar Rottweiler Egyesület és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége Kecskemét elnöke.
"Olyan rémhírek terjednek az új rendszerről, hogy a nem magyar kutyafajták nem kaphatnak majd származási lapot vagy törzskönyvet.
Ez azonban nem igaz.
Eddig egy fajtaklub végezhette egy fajta törzskönyvezését, az új szabályok alapján már kettő végezheti majd - mondta Fekete László. Azt, hogy mely fajtaklubok lesznek ezek, pályázat útján döntik majd el, ezen fog múlni, hogy mely két egyesület láthatja majd el a fajtagazdaságot. "A Rottweiler Egyesület
biztos, hogy be fogja adni a pályázatot,
ez után dől majd el, hogy mik lesznek a következő lépések." Most, hogy a javaslatra rábólintottak, mindenki kivár. A legtöbb szervezet és egyesület nem tudja pontosan, mi fog történni, hiszen a javaslaton még jórészt a tinta is alig száradt meg.
Az Országgyűlés március 17-én fogadta el azt a javaslatot, hogy a magyarnak tekintett kilenc kutyafajtán kívül minden más fajtára vonatkozó törvényi szabályozás megszűnjön, azaz ezek
kikerüljenek a hatósági felügyelet alól.
A javaslatot Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyújtotta be, a képviselők pedig 111 igen és 47 nem arányában elfogadták azt.
A korábbi szabályozás nem akadályozta meg az illegálisan tenyésztő szövetségek munkáját - 2014 előtt hiába jelentették fel őket tömegesen az ellenőrzésükért felelős Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalnak (Nébih), a törvény nem rendelkezett felőlük egyértelműen, így nem tudtak velük mit kezdeni. Lényegében szabadon folytathatták a tevékenységüket, mivel
viszonylag ritkán született velük szemben elmarasztaló ítélet.
Mivel ezzel pontos dokumentációt sem nyújtottak be a hatóságoknak, nem lehetett tudni, mekkora kárt tesznek az iparágban a munkájukkal.
A 2014-es rendelet büntethetővé tette az illegális tenyésztőket, és magasabb bírságokkal sújtotta a tetten ért feketekereskedőket. Ez volt az első lépés a szabályozás szigorítása felé.
Ha egy ebtenyésztő szervezet hivatalos elismerést akar szerezni, és jogszerűen szeretne működni, akkor a Nébihhez kell fordulnia. Eddig fajtánként egy tenyésztői szervezet kaphatott állami elismerést (a törvény szerint, ha a fajta fenntartása másképpen nem biztosítható, egy szervezet több fajtára is kaphat tenyésztőszervezeti elismerést). Ez most, az állam kivonulásával, a nem magyar kutyafajták esetében megváltozik, és már fajtánként két szervezet is végezheti az államilag elismert tenyésztést.
Az eljárásrend nem bonyolult, de időigényes: a kérelem beadása után a Nébihnek hat hónapja van arra, hogy mindent átvizsgáljon, és megállapítsa, hogy a szervezet alkalmas-e az elismerésre. Az új szabályozással ez nem változik. Továbbra is lesznek államilag és szakmailag elismert tenyésztők, rájuk azonban nem vonatkozik majd a törvényi szabályozás úgy, mint a kilenc magyar kutyafajtára.
A módosítás szerint a törvényi szabályozás kilenc kutyafajtát - a komondort, a pulit, a pumit, a mudit, az erdélyi kopót, a kuvaszt, a rövid szőrű és a drótszőrű magyar vizslát, illetve a magyar agarat - érint. A parlament minden más ebfajta tenyésztésével kapcsolatos állami szabályozást megszüntetett. "Ezt a kilenc ebfajtát nem most kategorizálták be, eddig is ők voltak a hivatalos magyar fajták.
Ezek a gyönyörű kutyák már nagyon régóta képviselik az országot"
- mondta az Origónak Udvardiné Lukács Ilona, a Hungária Komondor Klub és a MEOE Magyar Fajták Szakbizottságának elnöke. "Nekünk ez a szabályozás mindenképpen kedvező, hiszen ezeket a szép fajtákat államilag szabályozva és talán plusztámogatásokkal segítve tudjuk majd tovább tenyészteni."
„Az agrárgazdasági szempontból teljesen marginális ebtenyésztés területén jelenleg 55 elismert ebtenyésztő-szervezet van, ezek
összesen 155 kutyafajtát tartanak fenn,
ami indokolatlan terhelést jelent az államigazgatásnak” - indokolta a beadványt Fazekas Sándor miniszter.
A Földművelésügyi Minisztérium szerint a világon sehol nem ismert a kutyatenyésztés ilyen mértékű törvényi szabályozása. Mindenhol a civil szféra végzi azt, amit nálunk eddig az állam csinált. A magyar ebfajták törvényi keretei azért maradnak meg mégis, mert a tárca ösztönözni akarja az ebtenyésztőket, hogy többet foglalkozzanak ezekkel a kutyákkal, szeretné a populációt növelni.
A törvénymódosítással meghatározták a magyar ebfajta fogalmát is. Ide azokat sorolták, amelyek „Magyarország természetföldrajzi környezetében” alakultak ki, tartásuknak, használatuknak és tenyésztésüknek történelmi hagyománya van.
A fajták pontos leírását rendelet tartalmazza majd. Az ettől eltérő ebfajták tenyésztőinek törvényi elismertsége a jogszabály hatályba lépése után fél évvel szűnik meg. A módosítással a törzskönyvezés (a kilenc magyar fajta kivételével) a civil kutyás szövetségek kezelésébe kerül vissza.
A magyar kutyatenyésztés az elmúlt 15 évben silány helyzetbe került: egy novemberben kiadott tervezet szerint súlyos konfliktusok terhelték, nem felelt meg a szakmai és jogi előírásoknak, illetve romlott a hazai és nemzetközi megítélése is. Egyre inkább
fellendült a feketekereskedelem, milliárdos iparággá fejlődött,
és főként Európa nyugati részén virágzott. Ellenőrizetlenül, dobozban csempészték a kiskutyákat külföldre, ahol jó pénzért eladták őket a hivatalos papírokat nem igénylő vevőknek. A brit RSPCA állatvédő szervezet szerint Magyarország 2015-ben több mint 3000 kölyökkutyát exportált illegálisan a szigetországba, a tendencia ráadásul növekedni látszik.
A tenyésztők egy része arra számít, hogy a szabályozás beszüntetésével romlani fog a helyzet. Ha érdemi kontroll nélkül működhetnek majd a tenyésztők és az egyesületek, fellendülhet a feketekereskedelem - írja a Híradó.hu. Egyre több szaporító jelenhet meg a piacon, akik abban különböznek a tenyésztőktől, hogy nem a fajta tisztasága és minősége, hanem a minél nagyobb szaporulat a céljuk.
A szakmabeli belső konfliktusok a szabályok lazasága, a kiskapuk tömkelege miatt egyre kiélesedtek. Az ebtenyésztők egy része nem érti, hogy az állam részleges kivonulása ezt hogyan fogja feloldani, de Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének (MEOE) elnöke szerint elég lesz pár év ahhoz, hogy a törzskönyvezett kutyáknak ismét értékük legyen. Fél év alatt kikristályosodik, hogy a gyakorlatban milyen hátrányokkal és előnyökkel jár majd a szabályozás a nem magyar kutyafajták számára.
Egyelőre nem tudjuk, mire számítsunk,
így nem tudok, és nem is igazán akarok beszélni a szabályozásról" - mondta az Origónak a Hungária Belga Juhászkutya Klub Egyesület elnöke, Várnainé Udvardy Krisztina. "Most még fogalmunk sincs, hogy milyen változásokat hoz majd a jövő, fél év múlva derül ki, hogy pontosan mit jelent ez a nem magyar kutyafajták tenyésztői számára."
A MEOE és az FCI
A magyar ebtenyésztés szervezett kezdetét 1899-től számítják, amikor létrejött a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének (MEOE) elődje, illetve szervezett formában elindult az ebtenyésztés. Ezt követte nem sokkal később az ebtörzskönyv felállítása, amivel szintén az elsők között volt az akkori Osztrák-Magyar Monarchiához kapcsolódó tenyésztői kör. Magyarország Európa első hat országában volt, amelyek szervezett formában kezdték ápolni a fajtatiszta kutyatenyésztést – írja az MTI.Magyarországon az 1910-es években indult a törzskönyvezés. Érdekesség, hogy nem a ma magyarnak tartott kutyafajták voltak az első törzskönyvezett ebek.
A legnépszerűbbek ekkor a hannoveri véreb, a pointer, az angol és ír szetter, a rövid szőrű és a drótszőrű magyar vizsla, az agarak és a sima szőrű foxterrier voltak. A magyar kutyafajták nem szerepeltek a legnépszerűbb tenyésztési listákon sem: az Index szerint belső tenyésztési körökben a német juhász, a francia és az angol buldog, a golden retriever és a tacskó számított a favoritnak, a most már támogatott kutyafajták közül csak a magyar vizsla volt népszerű.
A MEOE természetesen örvend a szabályozásnak, hiszen a hazai ebtörzskönyvezés és kinológia irányítása ismét a kezükbe, illetve az általa megbízott szervezetek kezébe kerül.
Az Egyesület szerint a húsz éve elfogadott és eddig hatályban lévő laza szabályozások egyedülállónak számítottak a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) országai között, és a haszonállatok mintájára működő tenyésztőszervezeti rendszert eredményezett. Korózs András szerint
az elmúlt három évben a törzskönyvezések száma a felére csökkent,
ami nagyjából évi tízezer eljárást jelent, ez bizonyos fajták genetikai állományának beszűkülését eredményezte.
Mi az a kinológia?
A kinológia a kutyafélék fejlődéstörténetével és a fajták kialakulásával foglalkozik. Fontos eleme a viselkedéstan (etológia), a fajták örökletes képességei és jellegzetesen megjelenő betegségei is. Vizsgálja a kutya standardját, amely az állat anatómiáját, vérmérsékletét, használhatóságát is tartalmazza.
A szabályozás elfogadása után a MEOE által elismert szervezetek továbbra is a szövetség tagjaként teszik majd a dolgukat, így a nem magyar kutyafajták sem vesznek el, de valószínűleg egy kézben csoportosul majd a tenyésztési szabályozásuk.
A szervezet arra számít, hogy az új támogatási rendszer segít majd a genetikai és szaporodásbiológiai kutatásokban, és ezek finanszírozásának megoldásában is.