Ennyi maradt a csodás Palmürából

Palmüra, Palmyra
A picture shows on March 29, 2016 the remains of the Temple of Bel in the historical city of Palmyra after ir was blown up by Islamic State (IS) group jihadists. Regime troops were locked in heavy fighting with the Islamic State group in central Syria, where they dealt the jihadists a major blow by seizing the ancient city of Palmyra. / AFP / STRINGER
Vágólapra másolva!
A híres palmürai diadalívnek és Bél templomának is már csak két oszlopa áll a helyén, de összességében véve kevesebb a pusztítás, mint amire az archeológusok számítottak. A szíriai hatóságok úgy gondolták, hogy felkészülnek a legrosszabbra, de úgy tűnik, szerencsére még megmenthető a romváros. 
Vágólapra másolva!

Az egykori palmürai diadalív Septimius Severus római császárhoz köthető, testvére a Forum Romanumon áll, viszonylag érintetlenül. A szíriai hatóságok, miután visszafoglalták a romvárost az ISIS fegyvereseitől, számadást vettek arról, mekkora kárt tettek a terroristák az UNESCO világörökségi helyszínei között álló Palmürában – az egyik áldozat a közel kétezer éves diadalív.

A diadalív 2010-ben (fent), és a mai maradványok. Ez és Bél temploma szenvedte a legnagyobb károkat Forrás: AFP/Louai Beshara

Az építészeti remekművet a 3. század elején emelték, romjai Palmüra egyik legnépszerűbb látnivalójává váltak. Összekötötte az oszlopok útját Bél templomával, szerepe az volt, hogy összekapcsolja az oszlopsort, amely ennél a pontnál vett egy 30 fokos kanyart.

Romokban a különleges diadalív

Néhány elképzelés szerint a diadalívet a pártusok feletti római győzelem megünneplésére emelték. A pártusok egy északkelet-iráni népcsoport volt, akikkel Septimius Severus háborúzott. A császár légiói lerohanták a pártus fővárost, és Mezopotámia északi részét a Római Birodalomhoz csatolták.

Ez a híres oroszlánszobor Al-lāt templománál állt, a terroristák elpusztították Forrás: Wikimedia Commons

Septimius Severus diadalíve építészeti szempontból különlegesnek számított: kettős homlokzattal rendelkezett, hogy jobban belesimuljon a nagy oszlopsor harmincfokos kanyarodásába. Középen egy nagy, mellette mindkét oldalon egy-egy kisebb kapu nyitotta meg az utat. Az ívet díszes kőfaragványok ékesítették, növényi ornamentikák és geometriai ábrák domborművei – hasonlóak, mint amilyeneket a Septimius Severus korában felhúzott római épületeken is találhatunk.

Így nézett ki Bél temploma a pusztítás előtt Forrás: Wikimedia Commons

A Palmüra jelképévé vált romokat először 1753-ban láthatta a nagyközönség, amikor egy angol utazó, Robert Wood rajzokat készített róluk, amelyeket Londonban, könyvének illusztációjaként ki is adtak. A régészek és műemlékvédők nem nyugszanak bele abba, hogy többé nem állhat az egész diadalív, és úgynevezett

visszaállítással szeretnék helyrehozni a romokat.

A szaknyelven anastylosisnak nevezett eljárást gyakran alkalmazzák lehullott épületrészek visszahelyezésénél, ez a rekonstrukció egyik legbiztosabb módszere.

A terroristák kivégzéseket tartottak a római színházban Forrás: Wikimedia Commons

Oázisból virágzó kereskedőváros

Az ókori város a karavánok által látogatott oázisból hamar jelentős központtá fejlődött, évezredes történelme alatt kézről kézre adták egymás között a különböző nagy birodalmak. A kereskedőknek hála, a fontos közlekedési csomópontban található település rohamosan gazdagodott, az Ószövetség szerint Salamon király építtette. A várost a „sivatag mátkája” elnevezéssel illették, mai neve az eredeti arámi Tadmor fordítása (jelentése: pálmafa).

Füst tör fel a citadella mögül, ahogy a szíriai csapatok visszafoglalják a romvárost az ISIS fegyvereseitől Forrás: AFP/Stringer

Palmürát először a Kr. e. 2. évezredben említik Mári archívumában. Mári egy másik kereskedőváros volt, amelyet kiterjedt kereskedelmi hálózat kapcsolt össze Mezopotámiával és a mai Észak-Szíriával. Az archívumokban még karavánok által létrehozott kis településként szerepel. Igazi fellendülése az 1. században kezdődött, amikor római uralom alá került. Tökéletes helyen állt ahhoz, hogy összekösse a Perzsiából, Indiából és Kínából érkező utazókat a Római Birodalommal –

számos fejlett civilizáció találkozópontjává vált.

A 17–18. századi újrafelfedezése óta népszerű turistacélpont volt – egészen addig, amíg a terrorista zavargások meg nem kezdődtek a környéken.

Az oszlopok útja megmenekült

A város középpontjában egy 1100 méter hosszú, oszlopokkal jelölt főút áll: a híres oszlopok útja. A valaha nyüzsgő terület nyugatról keletre lejt, a diadalívnél 30 fokban elkanyarodva kötötte össze az ívet Bél templomával. Ahogyan Palmüra sok más műemlékét, ezt is a leggazdagabb palmürai polgárok adományaiból építették fel, azok pedig, akik fizettek, elhelyezhettek egy apró szobrot magukról az oszlopok körülbelül kétharmadánál felállított kis párkányokon.

Az oszlopok útja nagyjából sértetlenül megmaradt, a diadalív nem járt ilyen szerencsével Forrás: RIA Novosti/Mikhail Voskresenskiy

A párkányokra vésett feliratok sokat segítettek a régészeknek abban, hogy megismerjék a város lakóit.

A kivégzett főrégész

Az oszlopok útja kicsit szerencsésebben járt, mint a diadalív, de még így is szenvedett sérüléseket. Nagy része azonban még áll, azokat a területeket pedig, amelyeket leromboltak az ISIS követői, a régészek restaurálni tudják. Az oszlopok azonban most már egy szomorú emléket is őriznek majd: az Iszlám Állam fanatikus terroristái ezek

egyikére akasztották fel Khaled al-Asaad régész lefejezett testét.

A terroristák hónapokig hallgatták ki az archeológust azzal kapcsolatban, hogy milyen régészeti leleteket tudnak előkeresni a romok közül, és melyeknek van nagyobb értékük a feketepiacon, majd a városi múzeum előtti téren lefejezték, testét pedig propagandacélból az egyik oszlopra akasztották. A 81 éves tudós 50 évig felügyelte Palmüra régészeti ásatásait.

A szíriai hatóságok sokáig reménykedtek, hogy Bél temploma megmenekült Forrás: AFP/Stringer

Sokat veszítettünk Bél templomával

2015 augusztusában érkezett a hír arról, hogy az ISIS fegyveresei elpusztították Palmüra egyik legfontosabb műemlékét, Bél templomát – a gyönyörű műemlékből már csak egy pár oszlop áll a helyén.

Ennyi maradt Bél templomából Forrás: AFP/Stringer

Az UNESCO az épületet az első századi keleti társadalmak egyik legfontosabb vallási helyszínei közé sorolta.

Bél egy föníciai isten volt, akit a viharokhoz és a megtermékenyítő esőhöz kötöttek. Palmürában a hold istenével, Aglibollal és a napistennel, Yarhibollal együtt tisztelték. A helyszínen már korábban is állt egy templom, amelyet a „Bél első temploma” névvel illetnek, a most lerombolt épület Kr. u. 32-től egészen a második századig épült. A bizánci időszakban keresztény templommá alakították át, és felszentelték.

1132-ben mecsetté alakították, ami egészen az 1920-as évekig működött.

A templom valaha az oszlopok útjának keleti végén állt.

Az oszlopok állnak csak

A robbantásokig fennmaradtak a gyönyörű falvésetek is az ókoriak által ismert hét bolygóról, a zodiákus tizenkét jegyéről, valamint tevékről és lefátyolozott asszonyokról. Szerettek a vallásos mintákon kívül olyan ábrázolásokat is készíteni, amelyek távol álltak a mindennapi életüktől – a sivatag közepén, a viszonylag kicsi oázisban élő palmüraiak gyakran díszítették dús növénymintázattal és gyümölcsöket ábrázoló vésetekkel a termeiket.

Hajnali panoráma a még háborítatlan Palmürából Forrás: Wikimedia Commons

Oltárok, ebédlő, egy fülkékkel szabdalt szoba, lépcsők és egy áldozati terület is fennmaradt, ahová az isteneknek szentelt állatokat vitték. Ma már ezekből a két első oszloppáron kívül semmi sem maradt meg.

Bálványimádó templomok

Hasonlóan járt Baál-Samin temploma is, ahol szintén tavaly augusztusban robbantottak a fegyveresek. Baál-Samin föníciai eredetű isten volt, hangulatától függött az időjárás, így a mennyek istenének is nevezték. Leginkább Dél-Szíriában terjedt el a kultusza, ahol a gazdálkodás miatt nagyon fontos volt a megfelelő mennyiségű eső.

A római színház viszonylag sértetlenül úszta meg az ISIS uralmát Forrás: Wikimedia Commons

A templom maga valószínűleg nem sokkal Hadrianus látogatása (Kr. u. 129) után épülhetett, aki annyira szerette a várost, hogy el is nevezte Palmyra Hadrianának. Az építés dátumát onnan tudjuk, hogy az előzőekben említett támogatók egyike azt vésette a saját oszlopára, hogy

ő fizette ki Hadrianus kíséretének lakhatását a városban.

Az ISIS fanatikus fegyveresei 2015 júniusában kezdtek el ősi sírokat pusztítani Palmüra városában – azokat is, amelyek a legjobb állapotban fennmaradt korai iszlám mauzóleumok voltak a környéken. Felrobbantották Baál-Samin, majd augusztusban Bél templomát, és a földdel tették egyenlővé a diadalívet is.

Érződik a pusztítás a városon, sok fontos épületet ledöntöttek a terroristák Forrás: RIA Novosti/Mikhail Voskresenskiy

A pusztítást azzal indokolták, hogy a műemlékek a bálványimádást szimbolizálják. Ennek ellenére a legtöbb épület jó állapotban maradt fenn, nagyjából a lelőhely 80 százaléka szinte érintetlen.

Bár a terroristák nyilvános kivégzéseket tartottak az agorában és a római színházban is, az épületekhez nem nyúltak. Épen maradtak Diocletianus római császár fürdőinek maradványai, valamint Nebo és Al-Lat temploma is.

A múzeumokat a terroristák kifosztották,

több sírt is kiraboltak, és valószínűleg a feketepiacon értékesítik az innen ellopott műtárgyakat, hogy pénzt szerezzenek az akcióik finanszírozásához.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!