Bizonyítékot találtak az anti-emlékek létezésére

A gyerekek részben tanult minták alapján, részben ösztönösen tartanak a sötéttől

Az emlékek tárolásával pontosan ellentétes kémiai reakciókat kiváltó anti-emlékek létezésére találtak bizonyítékot egy kutatásban brit tudósok. A vizsgálatok igazolják azt a feltételezést, hogy az anti-emlékekre szükségünk van, hogy kiegyensúlyozzuk az agyunk idegsejtjeinek munkáját.

Régóta elfogadott elmélet, hogy az agyunkban a neuronok kétféle szinapszison keresztül kapcsolódnak egymáshoz: egyikük alapvetően serkentő, másikuk gátló folyamatokat generál. Ahhoz, hogy az agy megfelelően működjön, ezeknek a folyamatoknak egyensúlyban kell lenniük.

Még mindig nem értjük teljesen az emberi agy működését Forrás: AFP/Photononstop

A serkentő-gátló egyensúly

Az Oxfordi Egyetem és a University College London kutatói arra kerestek választ, hogy mi okozza egyes emlékeink eltűnését. A fent említett elmélet szerint a serkentő szinapszissal kapcsolódó idegsejtek elősegítik az emlékek létrejöttét, míg a gátló szinapszisúak segítenek elnyomni azokat. Amikor a serkentő idegsejtek működésbe lépnek, és olyan elektromos kapcsolódásokat hoznak létre, amelyek emlékeket generálnak, az agy egyensúlya felborul.

Szükség van más emlékek elnyomására, azaz a gátló folyamatok életbe lépésére.

A kutatók többek között funkcionális mágneses rezonanciás képalkotást (fMRI) használtak arra, hogy megfigyeljék a kísérletükben résztvevő alanyok agyműködését. A kutatás során a résztvevőknek olyan formákat mutattak, amelyekhez különböző, új emlékeket tudtak asszociálni. „24 óra alatt az asszociációk elhaltak” – írta Helen Barron neurológus sajtóközleményében. „Ez azért lehetett, mert az agy kibillent az egyensúlyából, vagy akár azért is, mert az alanyok egyszerűen elfelejtették az asszociált képeket.”

Az agyi folyamatoknak egyensúlyban kell lenniük, ha az agy egészségesen akar működni Forrás: AFP

Újra előhozzák az elnyomott emlékeket

Ahhoz, hogy kiderítsék, melyik verzió a valós, a kutatók plusz teszteket végeztek el néhány alanyon. „Ha az emlékek még megvoltak, de az agy gátló funkciói elnyomták őket, akkor ezeknek a funkcióknak a visszaszorításával elő tudjuk őket hívni újra” – mondta el Barron.

A résztvevők koponyai egyenáramú stimulációt (tDCS) kaptak, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy alacsony feszültségű áramot vezettek az agyukba.

Az emlékeket sikerül visszahívni, ha a gátló folyamatokat visszaszorítjuk Forrás: Flickr / Mark Kirchner

A kutatócsoport képes volt úgy visszaszorítani néhány kémiai koktélt, hogy csökkentették a gátló idegsejtek munkáját, így a formák után asszociált képek visszatértek az alanyok emlékezetébe. „Bebizonyítottuk, hogy a gátló szinapszisú kéregaktivitás csökkentésével

képesek vagyunk visszahívni az elcsendesült emlékeket”

– jelentette ki Barron.

A szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy a kutatást túl kevés emberrel végezték el ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjanak le belőle. Még nagyon sok hasonló vizsgálatnak kell lezajlania ahhoz, hogy teljesen megértsük az emlékképződést és – eltűnést az emberi agy esetében.