Az aukción 83 meteorit kerül kalapács alá,
köztük egyetlen olyan, amely földet érés közben ölt is:
a Valeria 1972-ben egy legelésző tehénnel végzett. Eladó a 2013-ban az oroszországi Cseljabinszk fölött tűzgolyóként átszáguldó űrszikla darabja is – felrobbanása nyomán 1200 helyi lakos sebesült meg.
A kövek közül némelyik külseje tanúskodik a megtett útról: a vastartalmú kőzet rusztikus felületűvé olvadt, miközben nagy sebességgel keresztül zuhant a légkörön.
Mások viszont drágakövekkel ékesített modern műalkotásoknak tűnnek.
A meteoritokat élőben is meg lehet tekinteni South Kensigtonban április 16. és19. között.
Az árverésen lehetőség nyílik a Mars és a Hold egy-egy darabkájának megszerzésére is,
ezeket ősi meteoritbecsapódások szakították ki, és indították útra a Föld felé. A meteoritok többsége viszonylag friss lelet, de akad köztük olyan is, amelyet több száz évvel ezelőtt fedeztek föl.
A legdrágább meteorit fél tonnát nyom,
értékét 800 ezer fontra, 312 millió forintra becsülik.
A kansasi Brenham környékén talált darab és még több hasonló töredék alapján a földbe csapódott meteorit tömege 4,3 tonna lehetett. Cseljabinszkból egész kupac meteorit érkezett, a legnagyobb darab ára a licit során elérheti a 300 ezer fontot, azaz a 116 millió forintot.
Az a félméteres, nyolcvankilós vasmeteorit, amely Edvard Munch híres "A sikoly" című festményére emlékeztet, 250 ezer fontot, 97 millió forintot hozhat.
1991. október 3-án Nigériában ért földet a Zagami nevű marsi meteorit, amelynek 15-ször 10 centiméteres, 1382 grammos darabjáért akár 450 ezer fontot, 175 millió forintot is remélhet az aukciósház.
Érdekessége, hogy napra pontosan 146 évvel korábban, 1815-ben találták meg a franciaországi Chassignyban azt a meteoritot, amelynek nemcsak ásványi összetétele egyedi, hanem olyan buborékokat rejt, amelyek nemesgáztartalma eltéri a Mars jelenlegi légkörétől.
Ebből a chassignit kőzettípusból csak egyetlen másik, a Szaharában talált darab ismert, amely szintén kalapács alá kerül az aukción. A szél eróziós munkája alapján Észak-Nyugat-Afrikában évszázadokig heverhetett a szaharai homokban az a holdkőzet, amelyet egy meteoritbecsapódás lökhetett ki az űrbe a Föld felé.
A nagyjából 4-szer 4 centiméteres, 6,4 grammos regolit ásványdarab becsült értéke 25 ezer font, 9,7 millió forint.
Egyes kövek csak kívülről néznek ki "űrkrumplinak", belülről sokkal inkább ékszerműves alkotások:
szétvágva felfedik a belsejükben lévő ásványi zárványokat.
Az argentínai Chubutban lehullott nikkel-vas-keverék meteoritban olivin és peridot kristályok láthatók. A tenyérnyi nagyságú, 3 milliméter vékony metszet becsült értéke 8 ezer font, 3,1 millió forint.
Vajon mi indítja az embereket arra, hogy ilyen horribilis összegeket fizessenek ki a kőzetdarabokért? "E meteoritok különlegessége a származási helyükben rejlik: mindenkit lenyűgöz, ha valami olyasmit láthat, ami a Földön kívülről érkezett – mondta James Hyslop, a Christie's aukciósház értékesítési vezetője.
Amikor valaki kezébe vesz egy meteoritot, tudhatja, hogy ember ennél közelebb nem juthat idegen égitesthez."
Úgy véli, hogy e tárgyaknak az ad tudományos jelentőséget, hogy valóban más bolygókról érkeztek, és elemzésükkel többet tudhatunk meg Naprendszerünkről, valamint a Föld keletkezéséről. Ezért különösen értékesek lehetnek természettudományos gyűjtemények, múzeumok számára, ugyanakkor némelyik absztrakt kisplasztikaként, természetes eredetű szoborként is megállja a helyét.
Amikor egy meteoroid, azaz 100 mikrométer és 10 méter nagyság közötti szilárd test a Föld légkörébe lép, a légellenállás hatására felhevül,
és az óriási hőmérséklettől részben vagy egészben elpárolog:
ez a gáz izzik fel száguldás közben, és ezt nevezzük meteornak vagy hullócsillagnak.
A talajt érő maradvány a meteorit. Összetételük alapján három nagy kategóriába sorolhatjuk őket: a kőmeteoritok (94,6%) szilikát ásványokból állnak; a vasmeteoritok (4,4%) vas-nikkel alapúak; a kő-vas meteoritok (1,0%) pedig értelemszerűen keverékek.
Becslések szerint évente 500 meteorit éri el a földfelszínt,
méretük az üveggolyó és kosárlabda közé esik.
Ezek közül 5-6 darabot találnak meg és válnak ismertté. A Cseljabinszk fölött 2013-ban szétrobbant, túlnyomórészt szilikát, 5 százalékban vasat tartalmazó kőzetdarab eredetileg 17 méter átmérőjű, és 10 ezer tonnás volt. Több tucat részre esett szét, féltonnás darabját a közeli Csebarkul tóból emelték ki.
A legnagyobb sebességű becsapódásokat a vasmeteoritok okozzák,
mert zuhanás közben ezek nem hullanak szét apróbb darabokra, illetve a talajfelszínen jobban ellenállnak az időjárás mállasztó hatásának. A vasmeteoritok kémiai elemzése azt mutatja, hogy az eddig föllelt példányok legalább ötven különböző égitestről származnak.
2016-ban április 22-én és 23-án várható a Lyridák meteorraj érkezése, de félő, hogy a 21-i telihold erős fénye miatt nem látható majd hullócsillag az égbolton. További érdekes égi jelenségek a Magyar Csillagászati Egyesület oldalán találhatók: http://www.mcse.hu/jelensegnaptar/