Újabb megfigyelő műholdat küldött az űrbe az ESA

A Sentinel két műholdja együtt fog dolgozni

A jéghegyek és olajmezők megfigyelése lesz a feladata a Sentinel-1b műholdnak, amelyet hétfő este bocsátott fel a világűrbe az Európai Űrügynökség (ESA) egy Szojuz hordozórakéta fedélzetén.

A Szojuz rakéta harmadik próbálkozásra indult a Francia Guyana-i Kourouból: először az erős szél akadályozta a kilövést, majd technikai problémák miatt maradt a földön. A felbocsátás után fél órával a Sentinel-1b már Föld körüli pályára is állt.

Ramon Torres, az ESA projektmenedzsere szerint két, legfeljebb három hétig tart, míg a műhold eléri a közel 700 kilométeres magasságot, csak akkor kezdenek utasításokat küldeni neki.

Ikerműholdak

A 2,3 tonna súlyú Sentinel-1b mintegy 700 kilométeres magasságból fogja figyelni a Föld felszínét éjjel-nappal. Ikerműholdként egészíti ki a Sentinel-1a munkáját:

a két szatellit ugyanazon a pályán egymással 180 fokos szöget bezárva kering a Föld körül,

így párosuk hatnaponta képes a teljes bolygó feltérképezésére. Mindkét űreszköz lézeres kommunikációs rendszerrel rendelkezik, így minden információt el tud juttatni a Földre.

A Sentinel-1b élettartamát hét évre tervezték, "de gyakran tíz évig is működnek egyes műholdak" - fejtette ki Robert Meisner, az ESA munkatársa.

A Sentinel két műholdja együtt fog dolgozni Forrás: ESA

Két év alatt a Sentinel-1b a negyedik műhold, amelyet a Copernicus-program keretében bocsátottak fel a Föld felszínének minden eddiginél pontosabb megfigyelésére és feltérképezésére.

Természeti katasztrófákat jelent

A Sentinel-1a elsősorban a hajóknak jelenti, ha jég képződött a tengereken. A Sentinel-2a többek között

a nagyvárosok terjeszkedéséről, természeti katasztrófák, például földrengések következményeiről,

valamint a mezőgazdasági területek állapotáról közöl információkat. A Sentinel-3a a tengerek áramlását és a tengerszint emelkedését figyeli meg. A tervek szerint 2017-ben egy újabb, felépítésében azonos műholdat, a Sentinel-3b-t állítják pályára.

A 2011-es tóhokui földrengés. A japán meteorológiai intézet szerint ez volt a Japánban valaha bekövetkezett legnagyobb földrengés. A hasonló katasztrófák utáni helyzetről is jelenthet a Sentinel 1-b Forrás: Wikimedia Commons

A Copernicus-program becsléseit és klímaadatait főként politikusok, vállalkozók, intézmények, kutatók és mezőgazdasági szakértők, de magánemberek is használják.

"Jelenleg 36 ezer regisztrált felhasználónk van, akik már most több mint négymillió képet töltöttek le, többnyire a Sentinel-1a-tól. Ezek a számok csak nőni fognak, hiszen a Sentinel-2a is csak nemrég kezdett el működni" - fejtette ki Volker Liebig, az ESA Föld-megfigyelésért felelős igazgatója.