A nagyon nagy tömegű (szupermasszív) fekete lyukak a fekete lyukak legnehezebb ismert képviselői. E „szörnyetegeket” korábban csak olyan nagyobb galaxisokban figyelték meg, amelyek méretesebb galaxishalmazokba tömörültek. A valaha felfedezett legnagyobb fekete lyuk 21 milliárd naptömegű, de a Tejútrendszer centrumában fekvő óriást, a Sagittarius A-t sem szabad alábecsülni a maga 4 millió naptömegével.
Az újonnan kiszúrt behemót azonban más. Egy jóval kisebb, átlagos méretű galaxisban, az NGC 1600-ban helyezkedik el.
Ahogy a kutatók fogalmaznak, az egész felfedezés olyan, mintha a réten belebotlanánk egy felhőkarcolóba.
„Vélhetően minden galaxis centrumában van fekete lyuk, a kérdés az, hogy ezek mekkora tömegűek, és mennyi van az NGC 1600-ban észlelt szupermasszív fekete lyukhoz hasonló képződményekből” – fejtette ki a Nature magazinban megjelent tanulmány szerzője, Chung-Pei Ma a Discovery News tudományos portálnak.
Egyelőre nem tudni, hogy az NGC 1600 csak a „jéghegy csúcsa” vagy egy furcsa csodabogár. Függetlenül attól, miként jött létre, a fekete lyuk mérete 10-szer nagyobb, mint az a galaxisa méretéből következne.
A fekete lyukak és a galaxisok közötti kapcsolat mindig is bonyolult kérdéskör volt, annyi azonban biztos, hogy a kozmikus képződmények méretének alakulásában az elhelyezkedésük mellett fontos szerepet játszik „étvágyuk” is. Normál esetben a szupermasszív fekete lyukak galaxisuk tömegének 0,2 százalékát teszik ki.
Ezzel szemben az NGC 1600 „szörnye” a csillagváros tömegének 2,1 százalékát adja.
Hogyan jöhetett létre egy ekkora fekete lyuk egy ilyen lehetetlen helyen? Több elméletet is felállítottak a tudósok. Az egyik szerint az NGC 1600 tulajdonképpen két galaxis összeütközésével jött létre. Az egyesülés nagyon gyorsan történhetett, ez magyarázhatja a csillagváros „ürességét”: a környező anyagot a keletkező óriás fekete lyuk egyszerűen magába szippantotta.
A másik magyarázat szerint viszont nem egyetlen fekete lyukat látunk, hanem egy párost. Azt a kutatók is megjegyzik, hogy jelenleg lehetetlen megmondani melyik elgondolás a helyes, a rejtélyt az alacsony frekvenciájú gravitációs hullámok detektálása oldaná meg.