A kutatók már rég kimutatták, hogy a laptopok és a tabletek hajlamosak elvonni a figyelmet a tanulásról, hiszen oly könnyű rákattintani valamilyen társas oldalra egy unalmasabb előadás alatt. Most egy új tanulmány azt is megállapította, hogy bár a kézzel írt jegyzetelés sok esetben lassúbb, mint a gépbe írott, ennek ellenére hosszú távon érdemesebb az előbbit használni.
Pam A. Mueller (Princeton Egyetem) és Daniel M. Oppenheimer (UCLA) olyan tesztet dolgozott ki, amellyel megvizsgálhatták, hogyan befolyásolja a tanulást a kézi, illetve a számítógépes jegyzetelés. Eredményeiket a Psychological Science folyóiratban tették közzé.
„Amikor az emberek legépelik a jegyzeteiket, akkor hajlamosabbak szó szerint jegyzetelni és annyit leírni az előadásból, amennyit csak tudnak” – mondta Mueller az NPR riporterének. „Azok a diákok, akik kézzel jegyzeteltek a tanulmányunkban, rákényszerültek arra, hogy szelektívebbek legyenek, mivel az ember nem tud olyan gyorsan írni, mint gépelni.
És az anyagnak ez a plusz feldolgozása hasznos volt számukra.”
A jegyzetelés hasznosságáról kétféle hipotézis létezik. Az egyik az úgynevezett kódoló hipotézis, ami azt mondja, hogy amikor egy ember jegyzetel, a feldolgozási folyamat javítja a tanulást és a megőrzést.
A másik az úgynevezett külső tároló hipotézis, ami szerint úgy tanulunk, hogy képesek vagyunk visszanézni a jegyzeteinket vagy akár mások jegyzeteit. Vizsgálataikban mindkét hipotézist tesztelték a kutatók.
A kutatók a tanulmányaikhoz egyetemi hallgatókat (a pszichológiai kutatások standard tengerimalacait) kértek fel, és különféle témákról tartott TED előadásokat mutattak nekik.
A teszt után kiderült, hogy a laptopot használó hallgatók jelentősen több szót írtak le, mint azok, akik kézzel jegyzeteltek. Amikor azt vizsgálták, mennyire emlékeznek a hallgatók az információra, akkor érdekes különbséget vettek észre a kérdések típusát illetően.
Amikor arra kérték a hallgatókat, hogy egyszerűen emlékezzenek vissza bizonyos tényekre, például dátumokra, akkor mindkét csoport egyformán teljesített. Amikor viszont összefüggésekre kérdeztek rá, például „Miben különbözik a japánok és a svédek megközelítésmódja a társadalmi különbségeket illetően?”, akkor a laptopot használók teljesítménye jelentősen rosszabb volt.
Ez a különbség még akkor is így maradt, amikor külön megkérték a laptopot használókat, hogy minél kevesebb szóval jegyzeteljenek.
A legérdekesebb azonban az volt, amikor a kutatók megvizsgálták a külső tároló hipotézist. Ebben az esetben lehetőséget adtak a hallgatóknak, hogy megnézzék a jegyzeteiket az előadás után a teszt elvégzése előtt.
Az elképzelés az volt, hogy, ha a hallgatóknak lehetőségük van a jegyzeteiket tanulmányozni a laptopról, akkor az a tény, hogy bővebb jegyzetet írtak, mint a kézzel jegyzetelő társaik, valószínűleg segíti a jobb teljesítményüket.
A kézzel jegyzetelő diákok azonban még ekkor is jobban teljesítettek.
„Ez meggyőző bizonyíték arra, hogy a kézírásos jegyzetelés külső tárolóként is minden jel szerint különb a számítógépesnél, éppúgy, mint a kódoló funkció esetén” – írták tanulmányukban a szerzők.
Azt a kutatók sem tartják valószínűnek, hogy a diákok a jövőben elvetik majd a modern technikát és visszatérnek a papírhoz. Úgy vélik azonban, hogy érdemes kézírásfelismerő szoftverrel ellátott tableteket és érintőceruzákat használni az előadásokon való jegyzeteléshez.