Szép volt, fiúk: megkönnyebbült a tudományos világ

A Kepler-űrteleszkóp exobolygók után kutat a Tejútrendszerben

A Kepler-űrtávcső ismeretlen okból még április elején váltott át vészhelyzeti üzemmódba. A legfrissebb hírek szerint sikerült helyreállítani a szondát a normális tudományos üzemmódba, és folytathatja a kijelölt küldetését.

A Kepler-űrtávcső vészhelyzetben

A Kepler-űrtávcső váratlan vészhelyzeti üzemmódja először április 7-én jelentkezett a szokásos, előre időzített kapcsolatfelvétel során.

Az irányításért felelős csapat rögtön vészhelyzeti állapotot rendelt el.

Ez azt jelenti, ilyenkor hozzáférési elsőbbséget kapnak a földi kommunikációs állomások, hogy kapcsolatba léphessenek a szondával, és kideríthessék a váratlan üzemi állapot okát.

A Kepler-űrteleszkóp exobolygók után kutat a Tejútrendszerben Forrás: NASA/JPL/Caltech

Az üzemmódátváltásra a kapcsolatfelvétel előtt mintegy 36 órával került sor,

amikor a szondának a galaxis középpontja felé kellett volna fordulnia

a terv szerinti következő tudományos kutatási ciklus érdekében. Mivel a szonda közel 120 millió km-re van jelenleg a Földtől, így a kommunikáció meglehetősen lassú a szonda és a földi irányítás között.

A Kepler forradalmasította az exobolygók kutatását. Az összes megerősített Naprendszeren kívüli planéta több mint felét, ezernél is többet a Kepler jegyez. Az űrtávcső extrém pontos fényességmérésének hála jóval többet tudunk a csillagok szerkezetéről is Forrás: NASA Ames/JPL-Caltech/T. Pyle

Még fénysebességgel is a kommunikációs jeleknek 13 percre van szükségük, hogy megtegyék a szonda és a Föld közötti távolságot oda-vissza.

A kutatókat és mérnököket váratlanul érte a szonda vészhelyzeti állapota,

mivel a legutolsó (április 4-i) kapcsolatfelvétel során még mindent rendben találtak.

A Kepler-űrtávcső stabilizálódott

Az irányításért felelős csapat megfeszített munkájának köszönhetően április 11-re sikerült a szondát visszahozni a vészhelyzeti üzemmódból. Az űrszonda kommunikációs antennáját a Föld felé irányították, és sikeresen letöltötték az elmúlt időszak adatait elemzésre.

A Kepler-űrtávcső látómezője az éjszakai égboltra rajzolva Forrás: NASA/Kepler Mission/Wendy Stenzel

Hivatalosan megszüntették a vészhelyzeti állapotot, és megkezdték a letöltött adatok vizsgálatát,

hogy kiderüljön, vajon visszatérhet-e az űrtávcső a normál tudományos üzemmódba. A szonda eddig hét évet töltött a világűrben, és ez volt az első eset, hogy vészhelyzeti üzemmódra váltott át.

A Kepler-űrtávcső a csillagok előtt áthaladó bolygókat kereste. A csillagnál jóval kisebb bolygó alig észrevehető elhalványodást okoz a csillag fényességében, az egy adott csillagnál szabályos időközönként bekövetkező elhalványodásból lehet a bolygó jelenlétére következtetni Forrás: NASA

A szondáról letöltött állapotjelző adatok alapján az űrtávcső földi referenciamodelljén a mérnökök elemzések sorát végezték el, hogy kiderítsék, mi okozhatta az abnormális állapotot, és vajon biztonságosan folytatható-e a tudományos küldetés.

Folytatódhat az exobolygók utáni kutatás

A NASA közleménye szerint április 22-re sikerült visszaállítani a szonda normál állapotát, így folytathatja a kutatást a K2 küldetés keretében az exobolygók után.

Csillagközi térben vándorló gázóriás exobolygó Forrás: NASA

A következő, közel három hónapos kutatási ciklusban (hivatalos nevén C9 projekt)

az űrtávcső a galaxisunk középpontja felé tekint majd,

ahol a gravitációs mikrolencse effektus kihasználásával olyan exobolygók után kutat, amelyek központi csillag nélkül vándorolnak a csillagok közötti (intersztelláris) térben.

A Kuiper-övben a Kepler-űrtávcső segítségével eddig mintegy 800 objektumot fedeztek fel Forrás: Wikimedia Commons

A kutatás fontos információkat szolgáltathat a vándorló exobolygók gyakoriságáról, ugyanis a legújabb hipotézis szerint ezek száma, akár még a galaxis csillagainak számát is felülmúlhatja. A váratlanul fellépett hiba oka továbbra sem tisztázott, ezért a mostani hétvégén gyakrabban fogják felvenni a kapcsolatot a szondával, hogy megbizonyosodjanak megfelelő üzemállapotáról.

(A szerző asztrofizikus, az MTA kutatója)