Teljesen eltűnt a Neander-völgyi ember Y-kromoszómája

The reconstruction of a Neanderthal woman (C) and man (R) pictured at the Neanderthal Museum of Mettmann, Germany, 20 March 2009. As spring is here, the Neanderthal man gets company of a woman - red-haired and in her twenties - who wears her most beautiful summer dress. For the time being, the exact reconstruction of a Neanderthal woman will join the male conspecifics in the museum. Photo: FEDERICO GAMBARINI

Először elemezték részletesen egy Neander-völgyi férfi Y-kromoszómáját tudósok, és megállapították, hogy a kromoszóma DNS-e egyáltalán nem mutatható ki a modern emberben.

A Neander-völgyi ember körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt jelent meg Eurázsiában, ahová a modern ember mintegy 50 ezer éve érkezett Afrikából. Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a mintegy 28 ezer éve kihalt Neander-völgyi ember DNS-ének egyötöde fennmaradt a modern emberi genomban, mivel több tízezer évvel ezelőtt közös utódokat is nemzett a két emberfaj.

Azt is megállapították, hogy a modern ember genomjának nagy területein egyáltalán nincs Neander-völgyi DNS, más régiókban azonban sokkal több, mint korábban vélték. A korábbi tanulmányokban azonban Neander-völgyi nő fosszíliáiból származó DNS-t elemeztek a szakemberek - közölte Fernando Mendez, az American Journal of Human Genetics című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Nem túl sikeres „nász”

Míg a nők örökítőanyagában két X-kromoszóma szerepel, a férfiakéban egy X- és egy Y-kromoszóma. Az Y-kromoszóma így kizárólag apáról fiúra öröklődik. A Stanfordi Egyetem szakemberei egy több mint 49 ezer évvel ezelőtt a mai Spanyolország területén élt férfi Y- kromoszómáját vizsgáltak, és megállapították, hogy más génektől eltérően a Neander-völgyi férfi Y kromoszómájának génjei nem öröklődtek a modern emberben.

Forrás: AFP/Federico Gambarini

A szakemberek szerint valószínűleg genetikai összeférhetetlenség az oka annak, hogy a Neander-völgyi ember kromoszómájának DNS-ét nem lehet kimutatni a modern emberben. A genetikai összeférhetetlenség miatt

a Neander-völgyi és a korai ember közötti szaporodás kevésbé lehetett eredményes, mint a két csoporton belüli

- mondta Sergi Castellano, a lipcsei Max Planck Intézet antropológusa, a tanulmány társszerzője.

A vizsgálatok szerint az Y-kromoszóma bizonyos örökítőanyagai akadályozták meg a sikeres szaporodást. A modern emberhez tartozó nők immunrendszere valószínűleg védekezett a Neander-völgyi génekkel rendelkező hím magzatok ellen. A szakértő szerint vetéléseket, kevésbé életképes vagy kevésbé termékeny férfi utódokat eredményezhetett a Neander-völgyiek és a Homo sapiensek násza. Castellano ugyanakkor kiemelte, hogy a területen további kiterjedt kutatásra van szükség.