Amikor a 10 naptömegnél kisebb tömegű csillagok életük végére érnek, ledobják külső rétegeiket, és úgynevezett fehér törpévé alakulnak. A hatalmas gravitáció miatt a nehezebb elemek a csillag magjába sűrűsödnek, míg a könnyebbek (például hidrogén, hélium) a felszínre kerülnek, írja a Science Alert tudományos portál.
Az SDSS J124043.01+671034.68 (röviden Doxnak becézik a szakemberek) katalógusjelű csillag azonban más: külső atmoszférája 99,99 százalékban oxigén, és csak nyomokban tartalmaz más elemeket, vagyis neont, magnéziumot és szilíciumot.
Ami még meglepőbb, hogy a felszínen nincs jele hidrogénnek és héliumnak, ami egy normál fehér törpénél elvárható lenne.
Hogy hova is tűntek az említett elemek egyelőre rejtély, a kutatók azt feltételezik, hogy a csillag idővel valahogyan levetette magáról őket. Ha a Dox eredetileg egy kettőscsillag-rendszer része volt, akkor elképzelhető, hogy a társcsillag „lehámozta” róla a külső légköri elemeket és csak a mélyebben fekvő oxigénburok maradt vissza.
Egy másik elmélet szerint a csillag belsejében lejátszódó szénégés miatt a kiáramló forró gáz és plazma kisöpörte a felszín könnyebb elemeit.
Akármi is legyen a magyarázat, a ma ismert 32 ezer fehér törpecsillag közül a Dox az egyetlen idáig, aminek atmoszférája tisztán oxigén. Az eredményeket a Science legújabb számában publikálták.