A szexizmushoz vezető út jóindulattal van kikövezve

Van-e, és ha igen, mire vezethető vissza a nemek közötti ellentét- ezt a kérdést is érintette a konferencia

A kognitív pszichológusok a nemekről vitáznak. Miben jobbak a nők? Miben a férfiak? Miben más a szexizmus, mint a heteroszexizmus? Hogyan lesz a jóindulatból elnyomás? Tényleg az ősemberek miatt olyan a társadalom, amilyen? Az Origo a Magyar Tudományos Akadémián járt. 

„Ha most valaki megkérdezi, hogy mi a bajom a lovagiassággal, végre tudok mire hivatkozni” – mondta egy húsz év körüli lány a Széchenyi téren, a Magyar Tudományos Akadémia épületében. Kedd van, és itt tartották a Társadalmi nem című konferenciát.

A kulcs a tesztoszteron

A kognitív pszichológia berkeiben komoly viták zajlanak arról, hogy van-e különbség a nemek között, és ha igen, mekkora – tudjuk meg Pléh Csabától, a CEU akadémikusától. Mint kiderült, igenis vannak eltérések, csak kicsi a jelentőségük.

A nőknek általában jobb az észlelési sebességük, jobban emlékeznek a szavakra,

jobban számolnak, és ügyesebbek a személyre irányuló mozgásokban.

Van-e, és ha igen, mire vezethető vissza a nemek közötti ellentét? – ezt a kérdést is érintette a konferencia Forrás: Origo

A férfiak ezzel szemben jellemzően jobban derítik fel az útvonalakat, ügyesebbek a „téri vizualizációban” és a célba dobásban. A szenzoros működés terén a női fölény mutatkozik az ízek érzékelésében, a tapintás kifinomultságában. Ami pedig a fájdalmat illeti, igaz, amit a nagymama mondott.

A nők érzékenyebbek a fájdalomra, de jobban is tűrik, mint a férfiak.

A nőknek általában jobb a memóriájuk és a koncentrációs készségük Forrás: AFP/Fred Dufour

A hölgyek emellett ügyesebben dekódolják a mimikát és a testnyelvet. A két nem közötti eltéréseket számos okkal magyarázzák. Gyakran kerül szóba ilyenkor az ősi életmód, a táborhelyek mellett engedelmesen gyűjtögető ősasszonyok és a vadászni járó ősférfiak képe. Egyes magyarázatok szerint akkor leosztották a lapokat az emberiség számára,

és az ősi életmódban kialakult játékszabályok fejlődtek a társadalommal együtt.

Az akadémikus nem ért egyet ezekkel az elméletekkel, szerinte inkább a „proximális magyarázat” lehet igaz.

Egyes kutatások során megfigyelték, hogy a nők közül azok teljesítenek jobban a térrel kapcsolatos feladatok során (amikben ugye hagyományosan a férfiak az erősek), akiknek az átlagosnál magasabb a tesztoszteronszintjük.

A férfiaknál viszont már rosszabbul muzsikáltak az átlag feletti tesztoszteronúak.

Pléh szerint lehet egy optimális tesztoszteronszint, és az attól való eltérések adják meg az adott személyek férfias vagy nőies voltát. „Léteznek kognitív különbségek a két nem között, de a hatásuk csekély” – mondja az akadémikus, aki szerint az emberek sok dimenzióban különböznek egymástól, és fontos, hogy ezeket a különbségeket belássuk és megtartsuk.

Csak egy újabb izmus

„A szexizmus is csak olyan, mint a többi izmus” – mondja Kovács Mónika, szociálpszichológus. „Egy hierarchiát igazoló ideológia, ami kategóriákba sorolja az embereket, hátrányosan megkülönböztet egyeseket, majd egy nézetrendszerrel igazolja mindezt.” A hátráltatott kisebbségeknek előbb-utóbb identitásuk lesz, kihozza belőlük a közös sors.

Egyes társadalmakban magától értetődő a férfidominancia és a nők alávetett helyzete Forrás: AFP/Ahmad Gharabli

A magasabb társadalmi osztályok és a jellemzően tekintélyelvű jobboldal könnyebben fogadja be az izmusokat – tudjuk meg. A többi izmus áldozataihoz képest a szexizmus kárvallottjai kevésbé aktívak politikailag. Ez azért van, mert sok nő elfogadja a sztereotípiákat,

a társadalom szemében pedig a szexizmus sokkal kisebb véteknek látszik, mint például a rasszizmus.

A társadalmi hatásai viszont egyértelműek. A férfiak dominanciája a társadalom számos szegmensében nyilvánvaló.

Számos területen, így az üzleti szférában is a férfidominancia érvényesül Forrás: Dreamstime

Ez már csak azért is érdekes, mert több kutatás bizonyítja, hogy ez a társadalom szerint sem helyes, csak nem igazán tudják mindig megfogni a problémák szexista jellegét.

A cégvezetőkkel és politikusokkal szembeni legtöbb kritika általában hipermaszkulin tulajdonságokat említ meg

(arrogancia, cinizmus, kapzsiság). Ha pedig az embereket megkérdik, hogy milyen is az ideális politikus, akkor a válaszokból egy androgün, mindkét nem erősségeit egyesítő profil rajzolódik ki.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Night Hockey League nevű, visszavonult klasszisokat felvonultató csapat jégkorongmérkőzésén, a szocsi Nagy Jégcsarnokban. A politikusokhoz szokás hipermaszkulin tulajdonságokat kötni Forrás: MTI/EPA pool/Kreml/Szputynik/Mihail Klimentyev

Maga a szexizmus egyrészt egy viselkedési forma”

– fejti ki Kende Anna, az ELTE docense. Olyan viselkedési forma, aminek óriási a társadalmi elfogadottsága. Ennek egyébként az az egyik oka, hogy a nők számára is számos előnyt nyújt. A férfi protektor sokszor jól jön a nőknek.

Az asszimilációs dilemma

Kovács Mónika szerint van egy asszimilációs dilemma, amivel előbb-utóbb minden nőnek szembesülnie kell. Vagy elfogadják a sztereotípiákat, és nekivágnak teljesíteni a maszkulin elvárásokat, vagy háttérbe szorítják női identitásukat a szakmai identitás javára.

A harmadik út a rendszer teljes elutasítása, egyfajta ellenszexizmus,

olyasmi, mint a „Black is beautiful” mozgalom volt a hatvanas évek Amerikájában. Boldogabbak az emberek azokban az országokban, amelyekben nagyobb a nemek közötti egyenlőség.

Stockholm, Svédország fővárosa. A nemek közötti egyenlőség szempontjából a skandináv országokban a legkiegyensúlyozottabb a helyzet Forrás: Wikimedia Commons

Ezt nagyon egyszerűen meg lehet állapítani, mint megtudtuk. Csak meg kell nézni a Világgazdasági Fórum Gender Gap Reportját és a ENSZ World Happiness jelentését. Ha a két listát összevetjük, kiderül, hogy

azokban az országokban a legboldogabbak az emberek, amelyekben a legnagyobb a nemi egyenlőség.

Ezek főleg észak-európai országok. Magyarország egyik tekintetben sem áll túl jól. A nemek egyenlősége tekintetében 93.-ak vagyunk a 143-ból, boldogság szempontjából pedig a 104. helyen állunk a 106-ból. „Szóval hajrá, mert nincs nagyon mit vesztenünk” – mondja Kovács Mónika.

Heteroszexizmus mint ideológia

Amikor szexizmusról beszélünk, lényegében heteroszexizmusról beszélünk. Ebben a szóban foglalható össze az az ideológia,

amely a heteroszexualitás felsőbbrendűségét hirdeti.

Megnyilvánulásai a túlszexualizálás, a láthatatlanná tevés, az hogy problémának állítják be a jelentőséget, illetve hogy félredefiniálják a fogalmakat (például homoszexualitás mint betegség) – tudtuk meg Mészáros Györgytől, az ELTE adjunktusától.

Jó indulat

Nem csak rosszindulatú szexizmus létezik, hanem jóindulatú is. Ezt Kende Annától, az ELTE docensétől tudtuk meg. A szexizmus sokszor nem is olyan nyilvánvaló, hanem rejtett utakon fejti ki a hatását. Itt lényegében pozitív sztereotípiák és érzelmek halmazáról van szó, de a lényeg, hogy a férfit és a nőt elhelyezik a kompetencia és a melegség tengely két végpontján.

Ebből a logikából következik, hogy a férfi tartsa el a nőt,

aki ezért cserébe tegye, varázsolja fészekké a közös otthont.

Nem csak rossz, hanem jóindulatú szexizmus is létezik Forrás: Thinkstock

Itt fontos megjegyezni, hogy mindenfajta segítségnyújtás mögött egy egyensúly nélküli kapcsolat van. A segítség adója mindig fölényben van, de más módon is profitál a segítségből. Erősödik saját pozitív önképe, felruházza magát a felelősséggel, és olyan helyzetbe kerül, amivel könnyű visszaélni.

Persze segíteni is kétféleképpen lehet a másikon.

Ha például éhezik valaki, adhatunk neki halászhálót vagy halat. Ha hálót adunk, azt hívják autonómia alapú segítségnyújtásnak. A megsegített fél eszközt kap ahhoz, hogy gondoskodjon magáról, a segítség a fél megerősítéséről szól.

Forrás: Dreamstime

Ha halat adunk, azt hívják függőség alapú segítségnyújtásnak. A hal ugyanis előbb-utóbb elfogy, és a nélkülöző megint csak tarthatja a markát.

Ezzel lehet egy függőségi viszonyt bebetonozni.

Ez már melegágya a diszkriminációnak. Ezt csak azért fejtettük ki, mert Kende és csapata egy nemzetközi felmérés során összefüggéseket mutatott ki a jóindulatú szexizmus és a függőségorientált segítségnyújtás között. Emberi kapcsolatok tömegének alapköve ez a két fogalom.