Szinte minden tudományos portál fellelkesült, amikor hír érkezett arról, hogy egy 15 éves kanadai diák, William Gadoury a Kanadai Űrügynökség segítségével, csillagtérkép használatával
felfedezett egy eddig eldugott maja romvárost.
A tinédzser a maják által is ismert csillagképek legfényesebb csillagait hasonlította össze a maja városok elhelyezkedésével, és felfedezte, hogy a legfényesebb csillagokkal megegyező formában építették meg őket. Így összesen 117 várost sikerült beazonosítania 22 csillagképpel - a 23. csillagkép egyik városa azonban hiányzott.
A Kanadai Űrügynökség műholdképei és Google Earth segítségével Gadoury átfésülte a környéket, és furcsa, geometrikus alakzatokat vett észre a dzsungel mélyén. A tudományos világ rögtön lelkes lett, és kikiáltotta a fiút a maja romváros felfedezőjének - persze legtöbben óvatosan fogalmaztak, de senki nem vonta kétségbe Gadoury elméletét.
Egészen addig, amíg a Gizmodo fel nem fedezte, hogy David Stuart, a Texasi Egyetem Mezoamerikai Központjának kutatója (már törölt bejegyzésben) Facebookon meg nem osztotta a BBC erről szóló hírét, és le nem írta, hogy az egész fals, a geometrikus ábra pedig valójában egy elhagyott gabonamező. Később a portálnak megszólalt Thomas Garrison is, aki a USC Dornsife antropológusa, és profi a régészeti távérzékelés használatában: "Ebben az esetben ez az egyenes vonalakkal határolt képződmény
egy elhanyagolt milpa, amire már nő vissza a természetes növényzet.
Mi az a milpa?
A milpa egy dél-amerikai termőföldfajta. Eredetileg a maják hívták így azokat a földeket, amelyeken háromféle növényt termesztettek: általában babot futtattak fel a kukoricákra, a sorok között pedig tököt termesztettek. Ezt a módszert néha még ma is használják.Szintén a Gizmodónak nyilatkozott Ivan Šprajc, a szlovén Antropológiai és Térbeli Tanulmányok intézetétől, aki elmondta, hogy bár a maják valóban nagyon ügyes csillagászok voltak, egyáltalán nem valószínűsíthető, hogy a legfényesebb csillagok alapján építkeztek. Még ma sem tudjuk, hogy a maja csillagképeket pontosan hány csillag alkotta, így a részleges ismeretekből elhamarkodott lenne következtetéseket levonni. Jelenlegi tudásunk alapján sokkal valószínűbb, hogy különböző éghajlati sajátosságok szerint építkezhettek.
Susan Milbrath, a Floridai Természettudományi Múzeum kutatója a Wirednek elmondta, hogy ez a terület a maja időkben annyira sűrűn lakott volt, hogy viszonylag nagy valószínűséggel bukkanhat az ember tőlük származó településmaradványra a környéken. Már csak ezért is nehéz megállapítani csillagtkérkép alapján az elhelyezkedésüket - olyan volt volt az egész, mint egy nagy, szellős metropolisz.
A Washington Postnak írt e-mailt Geoffrey Braswell, a Kaliforniai Egyetem régésze, aki azt állítja, hogy már volt is a területen - a négyzetes struktúra pedig nem más, mint egy parlagon maradt termőterület, ahol különböző növények, köztük marihuána is terem. Bár a közelben valóban van egy érdekes régészeti terület, ez csak egy lecsapolt mocsár, semmi más.